Parlamenti és elnökválasztást tartanak a héten Észak-Macedóniában, ahol a felmérések szerint a konzervatív erők válthatják a jelenleg kormányzó szocialistákat, ez pedig akár meg is akaszthatja a nyugat-balkáni ország régóta húzódó uniós csatlakozási folyamatát – írja a Politico brüsszeli hírportál. A 2017 óta kormányzó szocialistákat a jelenleg ellenzékben lévő VMRO–DPMNE párt válthatja. Ezt támasztja alá az elnökválasztás április végi első fordulójának eredménye is, amely szerint a VMRO–DPMNE jelöltje, Gordana Sziljanovszka-Davkova a szavazatok több mint negyven százalékát szerezte meg, míg ellenfele, a jelenlegi elnök Sztevo Pendarovszki még a húsz százalékot sem érte el.
Az ország jelenlegi ügyvivő miniszterelnöke az albán nemzetiségű Talat Dzsaferi, aki idén január 28. óta tölti be a posztot, miután Dimitar Kovacsevszki miniszterelnök és kormánya lemondott.
Észak-Macedónia egyike az EU-csatlakozásra váró nyugat-balkáni országoknak, és 2018-ban még úgy tűnt, hogy sínen van az uniós integráció. Ezért az ország nem kis áldozatot hozott: Görögország nyomására meg kellett változtatnia a nevét Macedóniáról Észak-Macedóniára. Csakhogy előbb Franciaország, majd Bulgária megvétózta a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Az utóbbi most azt követeli, hogy Észak-Macedónia változtassa meg az alkotmányát, és ismerje el a bolgár kisebbséget.
A követelés meglehetősen komoly indulatokat váltott ki az országban, ahol Bulgáriára fenyegetésként tekintenek. A VMRO–DPMNE vezetője, Hrisztijan Mickoszki többször hangsúlyozta, hogy nem fogja megszavazni az alkotmánymódosítást.
A helyzetet bonyolítja, hogy június elején Bulgáriában is választások lesznek (2021 áprilisa óta hatodszorra), és az Észak-Macedóniával fennálló feszültség akár a kampány egyik fő témájává is előléphet.
Észak-Macedóniában bár még mindig viszonylag magas, de csökken az EU támogatottsága a csatlakozási folyamat elhúzódása miatt. Pendarovszki szerint 18 hónap leforgása alatt mintegy 25 százalékkal zuhant a támogatottság – írja az al-Majadín független arab hírtelevízió. A bolgárok által követelt alkotmánymódosítás megszavazásához kétharmados többségre lenne szükség, ezt viszont csak politikai háttéralkuk segítségével lehetne elérni.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)
