Itt van Putyin nukleáris fegyverekkel kapcsolatos lépése, amitől a Nyugat tartott

Megkezdődött Oroszországban a nem hadászati nukleáris erők hadgyakorlatának második szakasza – tudatta az orosz védelmi minisztérium.

Szentpétervár, 2024. június 7. Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a 27. alkalommal rendezett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) 2024. június 7-én, a négynapos rendezvény harmadik napján. MTI/EPA/Reuters pool/Anton Vaganov Fotó: Anton Vaganov

A tárca szerint a második szakaszban az orosz és a belarusz fegyveres erők egységeinek a nem hadászati nukleáris fegyverek harci alkalmazására való közös felkészítése zajlik a két ország alkotta Szövetségi Állam szuverenitásának és területi integritásának feltétel nélküli biztosítása érdekében.

Korábban, a gyakorlat május 21-én megkezdett első szakaszának részeként az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatainak személyi állománya az Iszkander műveleti-taktikai rakétarendszerhez tartozó speciális lőszerek kiképzési célú átvételét, a kilövő járművek felszerelését és a rakétaindítások előkészítésére szolgáló, kijelölt területre való rejtett átvonulást gyakorolta. Az orosz légi- és űrerők légi egységeinek személyzete pedig a légi fegyverek, köztük a Kinzsal hiperszonikus, aeroballisztikus rakéták speciális robbanófejekkel való felszerelését és a kijelölt járőrözési területekre való repülést próbálta el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a 27. alkalommal rendezett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon 2024. június 7-én (Fotó: MTI/EPA/Reuters/Anton Vaganov)

Az orosz védelmi minisztérium május 6-án jelentette be: Vlagyimir Putyin elnök utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát, hogy készüljön fel egy ilyen hadgyakorlatra. 

Ennek célja a tárca szerint az érintett egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása. A tájékoztatásban kitértek arra, hogy a hadgyakorlat egyben válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.

Orosz hivatalos személyek ezzel kapcsolatban rámutattak: Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá, David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.

Moszkva 2023-ban telepített taktikai atomfegyvereket Belaruszba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. A lépés bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben – amint arra Moszkvában rámutattak – az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található. A B61–3 és B61–4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják, Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a 27. alkalommal rendezett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) 2024. június 7-én, a négynapos rendezvény harmadik napján. (Fotó: MTI/EPA/Reuters/Anton Vaganov)