A belorusz csapatok is részt vesznek Oroszországgal együtt a nem stratégiai nukleáris fegyverekkel való gyakorlatok második szakaszában. Az ország védelmi minisztériumának közleménye szerint egységeik részvétele a két ország elnökének döntése és a tárcák között létrejött megállapodások értelmében zajlik. Putyin és Lukasenka már korábban egyeztetett a közös gyakorlatról.
Ma már proaktívan lépünk fel, tervszerűen növeljük felkészültségünket az úgynevezett megtorló rendszer alkalmazására. Most, minden eddiginél jobban eltökélt szándékunk, hogy válaszoljunk minden olyan fenyegetésre, amely mind hazánkat, mind Oroszországot éri
– jelentette ki Viktor Hrenyin belorusz védelmi miniszter.
Hozzátette, hogy az ilyen gyakorlatok lehetőséget adnak az ország fegyveres erőinek felkészültségének felmérésére. Hrenyin azt azonban leszögezte, hogy Minszk ezen tevékenysége a „saját biztonsága érdekében” történik
Nem célunk feszültséget kelteni a regionális biztonság tekintetében. Nem vetítünk ki releváns katonai fenyegetést harmadik országokra vagy bárki másra
– mondta.
Békés állam vagyunk, senkit nem fenyegetünk és nem keresünk konfrontációt, de szárazon tartjuk a puskaport – húzta alá a miniszter.
Hrenyin nem árult el részleteket arról, hogy hol tartják a gyakorlatokat.
Intő jel lehet a Nyugat számára, hogy Belarusz három NATO-tagországgal, Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal is határos.
Putyin is egyeztetett a belorusz vezetéssel
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, az orosz elnök Belaruszban tett látogatása alkalmával közölte, hogy Minszkben biztonsági kérdésekről tárgyalt Aljakszandr Lukasenkával. A bejelentések szerint Vlagyimir Putyin és a szomszédos állam elnöke egyeztetésének részét képezték a nem stratégiai nukleáris fegyverekkel való gyakorlatok.
Beszélünk a gyakorlatok második szakaszáról
– mondta már akkor Putyin.
A gyakorlat célja a nem stratégiai nukleáris fegyverek harci alkalmazására alkalmas egységek személyi és technikai felkészültségének fenntartása, válaszul egyes nyugati tisztviselők provokatív kijelentéseire és fenyegetéseire.
A háborúpárti Emmanuel Macron például korábban nem zárta ki a francia csapatok küldését Ukrajnába, s a sajtó már arról is cikkezik, hogy kiképző tisztek érkezhetnek az ukránokhoz. Franciaország továbbá Mirage 2000–5 típusú vadászrepülőket szállít Ukrajnának, hogy támogassa az Oroszország elleni háborúban – jelentette be a francia elnök.
Küszöbön a harmadik világháború
A nyugati háborús bejelentésekre és tettekre adott orosz reakció sem várat magára.
Az Ukrajnába küldött francia katonai kiképzők legitim célpontjai lesznek az orosz fegyveres erőknek.
Ezt mondta például Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután ukrán tisztviselők felfedték, hogy kiképzési segítséget kérnek katonáiknak Franciaországtól. Ha ez megtörténik, akkor gyakorlatilag elkezdődik a harmadik világháború, hiszen oroszok és franciák lőhetik egymást Ukrajnában.
Borítókép: Az ukrán nemzeti gárda Hartia dandárjának katonái a kelet-ukrajnai Harkiv térségében húzódó fronton lévő állásukban 2024. június 10-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)
