Az António Guterres és Celeste Saulo, a WMO főtitkára által kiadott jelentést a Csendes-óceáni Szigetek Fórumán ismertették, amelyet a térség 18 országából érkezett vezetők részvételével rendeztek meg Tongán.
A WMO a jelentésben arra figyelmeztet, hogy a csendes-óceáni szigetek az éghajlatváltozás miatt „hármas veszélynek” vannak kitéve: a tengerszint gyorsuló emelkedésével, az óceánok felmelegedésével és savasodásával kell szembenézniük, és ennek következtében veszélyben forog társadalmi-gazdasági életképességük. A jelentés szerint a térségben az elmúlt harminc évben az óceán szintje és felszíni hőmérséklete is a globális átlagnál nagyobb mértékben, utóbbi az átlagnál háromszor gyorsabban emelkedett. 1980 óta a tengeri hőhullámok gyakorisága nagyjából megduplázódott, ráadásul intenzívebbek lettek és hosszabb ideig tartanak.
Guterres a jelentésre hivatkozva globális SOS-jelzést küldött, hangsúlyozva, hogy „egy világméretű katasztrófa sodorja veszélybe ezt a csendes-óceáni paradicsomot”.
„Sohasem látott mértékben emelkedik a globális átlagos tengerszint. Kiönt az óceán” – fogalmazott a főtitkár, aki szerint mindezt a fosszilis tüzelőanyagok miatt keletkező üvegházhatású gázok okozzák, amelyek „megfőzik bolygónkat, és az óceán szó szerint felveszi ezt a meleget”.
Guterres emlékeztetett arra, hogy miközben a csendes-óceáni szigetek a globális károsanyag-kibocsátásnak csak mintegy 0,02 százalékáért felelősek, az ott élők különösen nagy veszélyben vannak a tengerszint emelkedése miatt, mert a szigetek átlagos tengerszint feletti magassága mindössze egy-két méter, a lakosság 90 százaléka a parttól számított ötkilométeres sávban él, továbbá az infrastruktúra fele is a tengertől 500 méteres távolságon belül épült.
„Ha a tengerszint emelkedése elkerülhetetlen is, mértéke, üteme és hatása azonban nem. Az a döntéseinken múlik” – hívta fel a figyelmet, megismételve, hogy világszerte az üvegházhatású gázkibocsátás szintjének drasztikus csökkentésére és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás növelésére van szükség.
Arról is beszélt, hogy a globális gázkibocsátás csökkentése nélkül 2050-re további 15 centiméterrel nőhet meg a tengerszint a csendes-óceáni szigeteknél, és a partvidéken élők évi 30 nap áradással számolhatnak.
Az ENSZ-főtitkár a finanszírozással kapcsolatos vállalásaik teljesítésére hívta fel a fejlett országokat, köztük arra, hogy 2025-ig legalább duplájára, évi legkevesebb 40 milliárd dollárra emelik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra fordított finanszírozásukat.
Borítókép: Celeste Saulo, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára a WMO 2023-as globális éghajlati jelentésével kapcsolatos sajtótájékoztató előtt Genfben, 2024. március 19-én (Fotó: AFP)
