Friedrich Merz, a CDU vezetője – akit széles körben a kancellári székben Olaf Scholz lehetséges utódjának tartanak – többféle követelést fogalmazott meg a menekültjoggal kapcsolatban. Ezeket kifejezetten Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellárnak címezte – írt erről a Tagesschau.
(Fotó: AFP/Ralf Hirschberger)
Merz javaslatait azonban azok politikai vetülete mellett jogi szempontból is érdemes értékelni, amely rendkívül összetett. A menekültjogot különösen az európai és a nemzetközi jog nagymértékben befolyásolja. Emellett az ítélkezési gyakorlat is nagymértékben függ az egyedi esetektől, ezért aligha lehet általánosítani.
Állandó határellenőrzés, következetes visszaküldéssel
Ez egyszerűen hangzik, de az uniós jog ennek útjában áll a Tagesschau szerint. A schengeni térségbe tartozik a legtöbb uniós ország, valamint Svájc, Liechtenstein és Norvégia, ami azt jelenti, hogy Németország, mint a schengeni térség tagja, nem ellenőrizheti egyszerűen a határait. Jelenleg a Lengyelországgal, Csehországgal, Ausztriával és Svájccal közös határainál a menedékkérők miatt végeznek ellenőrzéseket, de ezt külön indokolni kell a brüsszeli EU-bizottság felé.
A dublini rendelet hatálybalépése
A Dublin III. rendelet célja valójában a szervezett menekültügyi eljárás biztosítása. Az EU tagállamai biztosítani kívánják, hogy ne kerüljön sor többszörös menekültügyi eljárásokra. Elvileg az az ország felelős az eljárásért, ahonnan a menekült először érkezett Európába. Mivel Németországnak nincs külső uniós határa, soha nem lehet felelős ország. Ráadásul a Dublin III. rendelet célja, hogy az egész eljárás a lehető leggyorsabb legyen, ahogyan azt az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata is hangsúlyozza, de a Dublin III. rendelet biztosítja, hogy a menekülteket nem lehet a német határon visszautasítani, hanem Németországból vissza kell szállítani a külső határon lévő országba.
Ezzel azonban több probléma is van: az érintett uniós országok gyakran nem hajlandók befogadni a menekülteket. Egyes országokban, például Görögországban olyan feltételek uralkodnak, amelyek lehetetlenné teszik az átadást – ezek sértik az emberi jogok európai egyezményét –, és még ha minden készen is áll, mint a feltételezett solingeni támadó esetében, az átadásra a gyakorlatban gyakran nem kerülhet sor.
A fent említett okokra hivatkozva Merz a Dublin III. rendelet felfüggesztését javasolja. Ehelyett az embereket közvetlenül a határon kellene ellenőrizni és visszaküldeni. Ez azonban abban az országba történne, ahonnan utaznak, nem pedig az első ténylegesen illetékes uniós országban, az uniós jog szerint ez tulajdonképpen lehetséges lenne – mondja Daniel Thym professzor, a konstanzi egyetem menekültjogi szakértője.
Egységes befogadási tilalom a Szíriából vagy Afganisztánból érkezőkkel szemben
Marco Buschmann (FDP) szövetségi igazságügyi miniszter a javaslatra reagálva elutasította az ilyen általános megoldást. Jelenleg ugyanis a menedékjog áll ennek útjában. Ezt az alaptörvény 16a. cikke rögzíti. Még ha a Bundestag a szükséges kétharmados többséggel módosítaná is az alaptörvényt ebben a tekintetben, Németországot akkor is kötné az uniós és nemzetközi jog. A Genfi Menekültügyi Egyezmény és az Emberi Jogok Európai Egyezménye például továbbra is védelemre kötelez.
Friedrich Merz valószínűleg nem szándékozna ennél tovább menni, és felbontani az európai és nemzetközi jogi kapcsolatokat, ami jelentős nemzetközi, politikai és diplomáciai felfordulást jelentene.
A tartózkodási engedély visszavonása, ha valaki a hazájába utazik
A jelenlegi szabály szerint a menekültek nem térhetnek vissza a hazájukba, ha meg akarják tartani a tartózkodási engedélyüket. A menekültstátuszt például akkor vonják vissza, ha valaki önként visszatér a hazájába, „és ott letelepedett.” Hasonló előírások vonatkoznak a kiegészítő védelemre szorulókra is. Hogy ezek mikor teljesülnek, az mindig egyedi, eddig a bíróságok eltérő módon döntöttek. Elképzelhető azonban, hogy a Bundestag megváltoztatja ezeket a szabályokat. A CDU azt kéri, hogy az uniós jogot ennek megfelelően módosítsák.
Az ország elhagyására kötelezett szíriaiak és afgánok visszatoloncolása hazájukba
A kitoloncolás csak akkor jöhet szóba, ha valakinek el kell hagynia az országot, de nem önként teszi ezt. Aki nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel – például kiegészítő védelem formájában –, annak el kell hagynia az országot, de ennek két akadálya van, egy jogi és egy gyakorlati. Jogilag a kitoloncolás nem megengedett, ha a menekültet súlyos sérelem, például halál vagy kínzás veszélye fenyegeti a hazájában. Akkor sem, ha a menekült már nem rendelkezik védelmi jogállással. Ilyenkor kitoloncolási tilalom lép életbe.
Ez azt jelenti, hogy bár az adott személyeknek már nincs tartózkodási engedélyük, mégsem lehet őket kitoloncolni. Még akkor sem, ha bűncselekményt követnek el. Ha a származási országban súlyos életveszély áll fenn, Németország keze meg van kötve – végső soron az alaptörvény miatt is.
Az, hogy ez a jogi akadály fennáll-e, mindig az egyedi eset kérdése. A hatóságok és a bíróságok minden egyes esetet egyedileg vizsgálnak. Olyan általános kitoloncolási szabály, amely figyelmen kívül hagyja ezt az akadályt, nem lehetséges.
A jogi akadályok mellett nagyon gyakorlati akadályok is vannak: Szíria és Afganisztán gyakran egyáltalán nem akarják visszafogadni állampolgáraikat. Afganisztán esetében a német kormány sem akar tárgyalni a tálibokkal.
Az országot határozatlan időre elhagyni kényszerülő elkövetők fogva tartása
Ez a követelés valószínűleg nem valósítható meg pusztán jogszabályi változtatásokkal. A kitoloncolásig tartó őrizet jelenleg csak néhány hétig lehetséges, amikor a dublini eljárásban történő átadásra kerül sor. Ha a kitoloncolás nem lehetséges, vagy nem lehetséges időben, az őrizetet nem szabad alkalmazni.
(Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Florian Gaertner)
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) felszólítja Scholzot, hogy az ezekhez szükséges intézkedésekre vonatkozó módosításokat a Bundestag szavazza meg, illetve hajtsák végre azokat. A kereszténydemokraták szerint a Szociáldemokrata Párt (SPD) részéről erre lenne is hajlandóság, azonban koalíciós partnerei, a szabaddemokraták (FDP) és a Zöldek nem állnának mellé. Friedrich Merz javaslatai tehát bár jogilag megvalósíthatóak, de annak politikai ára rendkívül magas lenne a kancellár számára, mert valószínűleg koalíciós szakításhoz vezetne – írta a Tagesschau.
