Jogilag megvalósíthatóak-e Merz követelései?

Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke keményebb migrációs politikát akar, és konkrét követeléseket fogalmazott meg a solingeni támadás után. Javaslatai egy részét azonban jogilag szinte lehetetlen megvalósítani, írta a Tagesschau.

Friedrich Merz (CDU), a CDU szövetségi elnöke és a CDU parlamenti frakciójának vezetője sajtótájékoztatót tart a Scholz kancellárral folytatott találkozó után és a solingeni támadás következményeiről. Fotó: Kay Nietfeld Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP

Két migráns sétál át a menedékkérők központi befogadó központja (ZABH) területén Brandenburg államban (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Patrick Pleul)

A fent említett okokra hivatkozva Merz a Dublin III. rendelet felfüggesztését javasolja. Ehelyett az embereket közvetlenül a határon kellene ellenőrizni és visszaküldeni. Ez azonban abban az országba történne, ahonnan utaznak, nem pedig az első ténylegesen illetékes uniós országban, az uniós jog szerint ez tulajdonképpen lehetséges lenne – mondja Daniel Thym professzor, a konstanzi egyetem menekültjogi szakértője. 

Egységes befogadási tilalom a Szíriából vagy Afganisztánból érkezőkkel szemben

Marco Buschmann (FDP) szövetségi igazságügyi miniszter a javaslatra reagálva elutasította az ilyen általános megoldást. Jelenleg ugyanis a menedékjog áll ennek útjában. Ezt az alaptörvény 16a. cikke rögzíti. Még ha a Bundestag a szükséges kétharmados többséggel módosítaná is az alaptörvényt ebben a tekintetben, Németországot akkor is kötné az uniós és nemzetközi jog. A Genfi Menekültügyi Egyezmény és az Emberi Jogok Európai Egyezménye például továbbra is védelemre kötelez.

Friedrich Merz valószínűleg nem szándékozna ennél tovább menni, és felbontani az európai és nemzetközi jogi kapcsolatokat, ami jelentős nemzetközi, politikai és diplomáciai felfordulást jelentene.

A tartózkodási engedély visszavonása, ha valaki a hazájába utazik

A jelenlegi szabály szerint a menekültek nem térhetnek vissza a hazájukba, ha meg akarják tartani a tartózkodási engedélyüket. A menekültstátuszt például akkor vonják vissza, ha valaki önként visszatér a hazájába, „és ott letelepedett.” Hasonló előírások vonatkoznak a kiegészítő védelemre szorulókra is. Hogy ezek mikor teljesülnek, az mindig egyedi, eddig a bíróságok eltérő módon döntöttek. Elképzelhető azonban, hogy a Bundestag megváltoztatja ezeket a szabályokat. A CDU azt kéri, hogy az uniós jogot ennek megfelelően módosítsák.

Az ország elhagyására kötelezett szíriaiak és afgánok visszatoloncolása hazájukba

A kitoloncolás csak akkor jöhet szóba, ha valakinek el kell hagynia az országot, de nem önként teszi ezt. Aki nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel – például kiegészítő védelem formájában –, annak el kell hagynia az országot, de ennek két akadálya van, egy jogi és egy gyakorlati. Jogilag a kitoloncolás nem megengedett, ha a menekültet súlyos sérelem, például halál vagy kínzás veszélye fenyegeti a hazájában. Akkor sem, ha a menekült már nem rendelkezik védelmi jogállással. Ilyenkor kitoloncolási tilalom lép életbe.

Ez azt jelenti, hogy bár az adott személyeknek már nincs tartózkodási engedélyük, mégsem lehet őket kitoloncolni. Még akkor sem, ha bűncselekményt követnek el. Ha a származási országban súlyos életveszély áll fenn, Németország keze meg van kötve – végső soron az alaptörvény miatt is.

Az, hogy ez a jogi akadály fennáll-e, mindig az egyedi eset kérdése. A hatóságok és a bíróságok minden egyes esetet egyedileg vizsgálnak. Olyan általános kitoloncolási szabály, amely figyelmen kívül hagyja ezt az akadályt, nem lehetséges.

A jogi akadályok mellett nagyon gyakorlati akadályok is vannak: Szíria és Afganisztán gyakran egyáltalán nem akarják visszafogadni állampolgáraikat. Afganisztán esetében a német kormány sem akar tárgyalni a tálibokkal.

Az országot határozatlan időre elhagyni kényszerülő elkövetők fogva tartása

Ez a követelés valószínűleg nem valósítható meg pusztán jogszabályi változtatásokkal. A kitoloncolásig tartó őrizet jelenleg csak néhány hétig lehetséges, amikor a dublini eljárásban történő átadásra kerül sor. Ha a kitoloncolás nem lehetséges, vagy nem lehetséges időben, az őrizetet nem szabad alkalmazni.

Friedrich Merz, a CDU pártelnöke 
(Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Florian Gaertner)

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) felszólítja Scholzot, hogy az ezekhez szükséges intézkedésekre vonatkozó módosításokat a Bundestag szavazza meg, illetve hajtsák végre azokat. A kereszténydemokraták szerint a Szociáldemokrata Párt (SPD) részéről erre lenne is hajlandóság, azonban koalíciós partnerei, a szabaddemokraták (FDP) és a Zöldek nem állnának mellé. Friedrich Merz javaslatai tehát bár jogilag megvalósíthatóak, de annak politikai ára rendkívül magas lenne a kancellár számára, mert valószínűleg koalíciós szakításhoz vezetne – írta a Tagesschau.

Borítókép: Friedrich Merz, a CDU szövetségi elnöke és a CDU parlamenti frakciójának vezetője sajtótájékoztatót tart a Scholz kancellárral folytatott találkozó után és a solingeni támadás következményeiről (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Kay Nietfeld)