Vlagyimir Putyin, aki sosem adja fel

Az orosz elnököt felkészült, nyugodt és észszerű tárgyalónak tartják, várhatóan így tárgyal majd Donald Trumppal is, akivel hatodszor találkozik. Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin ugyanakkor többször egyértelművé tette, a háború befejezését feltételekhez köti.

Vlagyimir Putyin Fotó: GAVRIIL GRIGOROV Forrás: POOL

Katonai akciók és geopolitikai konfliktusok

Putyin 2008-ban Georgia ellen indított katonai műveleteket, melyek eredményeként Abházia és Dél-Oszétia orosz befolyás alá került. 2014-ben az orosz hadsereg annektálta a Krím félszigetet, amit Ukrajna és a nemzetközi közösség nagy része illegálisnak tekintett. A 2022-es teljes körű invázió célja Kijev elfoglalása és az ukrán kormány megbuktatása volt.

A 2024-es orosz költségvetésben a kiadások mintegy 40 százalékát védelemre és biztonságra fordítják. Az új fegyverrendszerek, például az Oresnyik rakéta bevezetése fokozza a nemzetközi aggodalmakat. Putyin szerint ezek a hiperszonikus rakéták „egyetlen modern légvédelmi rendszer által sem elfoghatók”.

A háború Ukrajnában

Putyin ukrajnai háborúja valójában nem 2022 februárjában kezdődött, hanem az ukrán Krím félsziget 2014-es elfoglalásával. 

2014. március 18-án lett a Krími Köztársaság az Oroszországi Föderáció része. Egy népszavazáson, a közölt adatok alapján, a lakosság 96,7 százaléka nyilvánította ki azt, hogy az Oroszországi Föderáció része kíván lenni.

A sokak által vitatott népszavazást megelőzte az orosz katonai jelenlét állandósulása a területen. Kijevben már az előző év novembere óta véres eseményekbe is torkolló tüntetések zajlottak, majd 2014. február 22-én megfosztották államfői pozíciójától Viktor Janukovicsot. A Krím félszigeten 2014. február 24-től jelentek meg az orosz csapatok és vonták ellenőrzésük alá, a területen többségben lévő orosz lakosság védelmére hivatkozva, valamint azzal az indokkal, hogy az ukrajnai belpolitikai állapotok nem biztosítják ezt a védelmet. Az 1991 óta Ukrajna részeként létező Krími Autonóm Köztársaság helyi igazgatási szerveinek élére oroszbarát politikusok kerültek Szevasztopolban, Szimferopolban és más településeken is. Az eseményekkel párhuzamosan az ukrán és a balti államokkal határos orosz területeken hadgyakorlatok zajlottak.

Ukrajna az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordult és a Biztonsági Tanács összehívását kérte, arra hivatkozva, az ország területét érintő beavatkozás történt. Az Egyesült Államok akkori elnöke, Barack Obama felvette a kapcsolatot Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével.

A hivatalos orosz álláspont szerint „önvédelmi erők” működése zajlott, a krími lakosság pedig akaratát a népszavazáson fejezte ki. Továbbá a referendum után javasolták, hogy Ukrajna váljon föderatív állammá, amit az ukrán vezetés elutasított.

A krími eseményekkel párhuzamosan zajló és az azt követő események és külpolitikai lépések vezettek el odáig, hogy 2022-ben kirobbant a mai napig is tartó orosz–ukrán háború. 

Vlagyimir Putyin 2024 elején, Tucker Carlsonnak adott interjújában úgy fogalmazott a Majdan téri eseményekről, hogy elhibázott politikai számítás vezetett az ukrajnai puccshoz.

Viktor Janukovics ukrán elnök azért lett pária a Nyugat szemében, mert át akarta gondolni, milyen következményekkel járna az EU-csatlakozás Ukrajna számára. A Majdan téri események pedig hibás politikai számítás eredményei voltak, és lépéskényszerbe hozták Oroszországot

– mondta az orosz elnök. 

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin feltétele

A Kreml 2014 júliusában jelentette ki:

Krím Oroszország része, és nem lesznek tárgyalások Ukrajnának való átadásáról. 

Mindezt több mint 11 évvel ezelőtt, a Krímben azóta is az oroszok irányítanak, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik feltétele pedig az ukrajnai háború beszüntetésére, hogy a nemzetközi közösség is ismerje el: Krím Oroszország része. 

A Donald Trumppal folytatott májusi telefonbeszélgetés kapcsán a világsajtó arról írt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó békét kötni Ukrajnával, de nem minden áron. 

Az orosz elnök több feltétel teljesítését követeli a Nyugattól, köztük a NATO keleti bővítésének írásos leállítását és bizonyos gazdasági szankciók eltörlését. Ukrajna többször is kijelentette, hogy Oroszország nem kapott és nem is kaphat vétójogot a NATO-csatlakozási törekvései felett. A NATO is kitart a nyitott ajtó politikája mellett, és hangsúlyozza: Moszkva nem diktálhatja, ki csatlakozhat a szövetséghez.

Putyin ugyanakkor régóta sérelmezi a NATO keleti terjeszkedését, amit Oroszország stratégiai fenyegetésként értelmez.

A Kreml szerint a Szovjetunió összeomlása után a Nyugat becsapta Moszkvát: James Baker amerikai külügyminiszter 1990-ben szóban ígéretet tett arra, hogy a NATO nem bővül kelet felé – bár ezt sosem rögzítették hivatalos dokumentumban.

Területi követelések és háborús álláspont

Az orosz elnök álláspontja a területi kérdésekben is megszilárdult: már nem hajlandó kompromisszumra, és ragaszkodik négy kelet-ukrajnai régió – Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon – teljes bekebelezéséhez. Ezenkívül továbbra is megszállás alatt tartja a Krím félszigetet, valamint részeket Harkiv és Szumi megyéket.

Trump és Putyin korábbi találkozói

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki csúcstalálkozója a világpolitika egyik legfontosabb eseménye.

A két vezető nagyon eltérő módon közelíti meg a zárt ajtók mögötti találkozókat, állítják azok a volt tisztviselők, akik egyikükkel vagy mindkettőjükkel dolgoztak együtt – írta a BBC. 

Első találkozójukra 2017 júliusában került sor, a németországi G20-csúcstalálkozón. Ez alig néhány hónappal azután történt, hogy Trump először lett az Egyesült Államok elnöke, miközben Putyin már több évtizedes politikai tapasztalattal rendelkezett.

Valójában Ukrajna már az első találkozón is szóba került, amikor Trump kiemelte Oroszországnak a szomszédja destabilizálására irányuló erőfeszítéseit. Három évvel korábban Moszkva annektálta a Krím félszigetet.

Trump és Putyin 2017-ben ismét találkoztak, egy vietnámi gazdasági fórumon, majd 2018. júliusában zárt ajtók mögött tárgyaltak Helsinkiben, ekkor már baráti viszonyt lebegtetett a sajtó a két elnök kapcsolatáról. 

A helsinki találkozó egy emlékezetes, informális képet is hozott, amikor Putyin ajándékba adta Trumpnak az Oroszországban rendezett férfi labdarúgó-világbajnokság labdáját.

Putyin és Trump a helsinki találkozón Fotó: YURI KADOBNOV / AFP

A két elnök legutóbbi találkozója 2019-ben Japánban volt, ezt megelőzően 2018-ban Argentínában, a G20-csúcson találkoztak. Az oszakai találkozón jelen volt John Bolton, Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója is, aki a BBC-nek elmondta, hogy megdöbbentette a két férfi eltérő hozzáállása a dolgokhoz. 

Putyinról azt mondta: 

Soha nem láttam másként, csak felkészültnek, nagyon nyugodtnak, nagyon észszerűnek a megnyilvánulásaiban.

Trump is várakozással tekint az alaszkai találkozóra, tárgyalóparterét azonban nem méltatta. Pusztán annyit mondott a megbeszélésről: 

Szerintem jó lesz. De lehet, hogy rossz.

Borítókép: Vlagyimir Putyin (Fotó: AFP)