Tíz éve került Oroszországhoz a Krím

Tíz éve lett a Krími Köztársaság az Oroszországi Föderáció része. Az erről döntő referendumon a lakosság 96,7 százaléka szavazott a csatlakozás mellett.

Tűzijátékkal ünnepelnek az emberek Pavel Sztyepanovics Nahimov orosz tengernagynak a krími háború legendás parancsnokának a szobra körül a krími Szevasztopolban 2014. március 21-én este. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezen a napon aláírta a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszországhoz való csatlakozásához szükséges alkotmánymódosítási törvényt. (Fotó: MTI/EPA/Anton Pedko) Fotó: Anton Pedko

– A Krím lakosai önállóan, tudatosan határozták meg jövőjüket az Oroszországgal való újraegyesüléssel – jelentette ki szombaton videóüzenetben az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov. 

The question of the ownership of Crimea and Sevastopol is closed - they are an integral part of Russia, Sergey Lavrov said on the anniversary of reunification.- FRWL reports pic.twitter.com/gVbjsHvMdN

— Zlatti71 (@djuric_zlatko) March 16, 2024

Tíz évvel ezelőtt ezen a napon, 2014. március 18-án lett hivatalosan a Krími Köztársaság az Oroszországi Föderáció része. A Lavrov által is említett népszavazáson a közölt adatok alapján a lakosság 96,7 százaléka nyilvánította ki azt, hogy az Oroszországi Föderáció része kíván lenni.

A népszavazást megelőzte az orosz katonai jelenlét állandósulása a területen. Míg Kijevben, ahol már az előző év novembere óta véres eseményekbe is torkolló tüntetések zajlottak, 2014. február 22-én megfosztották államfői méltóságától Viktor Janukovicsot, addig a Krím félszigeten 2014. február 24-től jelentek meg az orosz csapatok és vonták ellenőrzésük alá a félszigetet. Tették mindezt a területen többségben lévő orosz lakosság védelmére hivatkozva és arra, hogy az ukrajnai belpolitikai állapotok nem biztosítják ezt a védelmet. Az 1991 óta Ukrajna részeként létező Krími Autonóm Köztársaság helyi igazgatási szerveinek élére oroszbarát politikusok kerültek Szevasztopolban, Szimferopolban és más településeken is.

Az eseményekkel párhuzamosan az ukrán és a balti államokkal határos orosz területeken hadgyakorlatok zajlottak.

Ukrajna az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordult, és a Biztonsági Tanács összehívását kérte, arra hivatkozva, az ország területét érintő beavatkozás történt. Az Egyesült Államok akkori elnöke, Barack Obama felvette a kapcsolatot Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével.

A hivatalos orosz álláspont szerint „önvédelmi erők” működése zajlott, a krími lakosság pedig akaratát a népszavazáson fejezte ki. Továbbá a referendum után javasolták, hogy Ukrajna váljon föderatív állammá, amit az ukrán vezetés elutasított.

A Krím és Szevasztopol tulajdonjogának kérdése lezárult. A félsziget az Oroszországi Föderáció szerves része

– jelentette ki Lavrov tíz évvel az egyesülés után.

A krími eseményekkel párhuzamosan zajló és az azt követő események és külpolitikai lépések vezettek el addig, hogy 2022-ben kirobbant a mai napig is tartó orosz–ukrán háború. 

Borítókép: Tűzijátékkal ünnepelnek az emberek Pavel Sztyepanovics Nahimov orosz tengernagynak, a krími háború legendás parancsnokának a szobra körül a krími Szevasztopolban 2014. március 21-én este. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezen a napon aláírta a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszországhoz való csatlakozásához szükséges alkotmánymódosítási törvényt (Fotó: MTI/EPA/Anton Pedko)