Ma már nem érvényesek a lengyelek mély vallásosságáról alkotott sztereotípiák. A külföldön élő katolikusok döbbenten figyelték az elmúlt hónapok, évek egyházellenes megnyilvánulásait, tüntetéseit, a Szent II. János Pál pápa elleni támadásokat, az országban domináns katolikus egyház lejáratását célzó törekvéseket.
Mindazonáltal Lengyelország nem jutott a szekularizáció olyan fokára, mint például a pár évtizede még mélyen vallásos katolikus Írország, ahol 2018-ban népszavazás döntött az addig tiltott abortusz legalizálásáról. A rendszerváltás előtt még Európa egyik legjobb demográfiai mutatóival rendelkező ország ugyanakkor ma népesedés tekintetében az utolsók között kullog. Állami és egyházi szervezetek kongatják a vészharangot, hogy a jelenlegi tendenciák mellett a szűk 38 milliós lakosság néhány évtizeden belül több millióval fog csökkenni, amihez az elvándorlás is hozzájárul.
Egy közelmúltbeli felmérés alapján a megkérdezettek 52,8 százaléka is támogatná a jogszabály „dekriminalizációját”. A United Surveys közvélemény-kutató intézet szerint a válaszadók 34 százaléka kifejezetten az abortusz dekriminalizációja mellett foglalt állást, míg 18,8 százalékuk inkább támogatta a büntethetőség eltörlését. A dekriminalizáció megszüntetése ellen 24 százalékuk foglalt határozottan állást, míg 11,8 százalék inkább nem támogatná a büntethetőség megszüntetését. Összegezve tehát a megkérdezettek 35,8 százaléka tartaná fenn a tiltott abortuszt végző anyák és segítőik büntetőjogi felelősségre vonását. A válaszadók 11,5 százaléka nem tudott vagy nem akart állást foglalni.
Ennek ellenére a jelenlegi liberális–baloldali kormánykoalíció a szigorúan korlátozó abortusztörvény liberalizálásán dolgozik, a tavaly decemberben hivatalba lépett, Donald Tusk vezette új kormány egyik választási ígérete az abortusztörvény liberalizálása volt.
Az érvényben lévő abortusztörvény három esetben engedélyezi a terhességmegszakítást: ha az nemi erőszak következménye, vérfertőzés révén jött létre, vagy közvetlen módon veszélyezteti az anya életét vagy egészségét. Az 1993-ban elfogadott eredeti abortusztörvény ezenfelül még abban az esetben is engedélyezte a beavatkozást, ha a magzat visszafordíthatatlan károsodást szenvedett, ezt azonban az alkotmánybíróság 2020-ban alkotmányellenesnek ítélte és eltörölte.
A jogszabály liberalizálását az Európai Unió, az ENSZ és nem kormányzati szervezetek is sürgetik. Legutóbb, augusztus 27-én a nők diszkriminációjának megszüntetéséért küzdő ENSZ-bizottság (CEDAW) adott ki e tárgyban nyilatkozatot a lengyelországi abortusztörvény többéves helyszíni vizsgálata alapján.
A lengyel nők emberi jogaik súlyos megsértésével kénytelenek szembesülni (hazájukban), minek következtében sokuk kénytelen kihordani a nem kívánt terhességet, vagy a terhességmegszakítás veszélyes házi módszereihez folyamodni, illetve külföldön, olyan országokban végeztetni el a műtétet, ahol az legális
– fogalmazta meg véleményét a CEDAW. A jelentés szerint a lengyel törvény olyan mértékben korlátozó, hogy egyes, jogi felelősségre vonástól tartó orvosok még a törvény által megengedett esetekben is megtagadják az abortusz elvégzését, ami az anya életét is veszélyeztetheti. A jelentés megállapítja továbbá, hogy sok orvos erkölcsi vagy vallási megfontolásból utasítja el a terhességmegszakítás elvégzését. A helyzetet tovább nehezítik az abortuszellenes csoportok és az abortuszt elvégeztetni akaró nőket segítő személyek elleni fenyegetések és feljelentések, hogy a törvény azokat is bünteti, akik segítenek a terhes nőnek az abortuszhoz való hozzájutásban.
Az igazsághoz tartozik, hogy a legális abortusz elvégzésének megtagadását a törvény bünteti.
Legutóbb júniusban jelentős, 550 ezer zloty pénzbírságot szabtak ki a hatóságok egy pabianicei (Lódzi vajdaság) kórházra, amiért megtagadta a műtét elvégzését egy olyan nőtől, akinek a terhessége veszélyeztette az életét. A 41 éves nő, aki terhességének 14. hetében volt, egy pszichiáter igazolását nyújtotta be, amely szerint a terhesség kihordása veszélyt jelent a nő egészségére, vagy akár a halálát is okozhatja. A kórház ennek ellenére további dokumentumokat kért. A nő végül egy másik kórházban szakíttatta meg terhességét, az országos egészségpénztár pedig jogellenesnek minősítette az elutasítást és pénzbírságot szabott ki a kórházra.
A legutóbbi kísérlet az abortusztörvény módosítására Lengyelországban július 12-én történt, amikor az októberi választások nyomán létrejött, liberális–baloldali többségű parlament elutasította a büntető törvénykönyv olyan értelmű módosítását, hogy szüntessék meg az abortuszhoz való hozzájutásban segítő személyek büntethetőségét, és tegyék lehetővé a műtét elvégzését a terhesség 12. hetéig.
A 460 tagú szejm jelen lévő képviselői közül 215-en támogatták és 218-an ellenezték a törvénymódosítást. Utóbbiak között volt az ellenzéki PiS, a szintén ellenzéki, radikális jobboldali és újliberális tömörülésekből álló konföderáció, sőt a jelenlegi kormánykoalíció részét képező Lengyel Parasztpárt (PSL) képviselőinek nagy része is.
Donald Tusk miniszterelnök ezt követően úgy nyilatkozott, hogy a parlament jelenlegi négyéves időszakában nem lesz meg a többség a legális abortusz elfogadásához. Közölte, hogy bizonyos nőegyesületek ellenkezése dacára nem fog népszavazást javasolni az ügyben.
Teljesen más lesz a gyakorlat az ügyészségen és a lengyel kórházakban
– tette hozzá ugyanakkor.
Andrzej Duda elnök idén márciusban megvétózta azt a szejm által elfogadott törvénymódosító javaslatot, mely lehetővé tette volna a 15 éven felüli lányoknak, hogy a gyógyszertárakban orvosi recept nélkül hozzájussanak az esemény utáni tablettákhoz. Az elnök döntésében a hozzá intézett nagyszámú szülői kérésre és a kiskorú lányok egészségvédelmének alkotmányos jogára hivatkozott. Rámutatott, hogy 18 éves korig az ilyen gyógyszerek használatának orvosi ellenőrzés mellett kell történnie, mert nem a 15 éves serdülő lányok, hanem az orvos van abban a helyzetben, hogy felmérje ezeknek a szereknek az egészségükre gyakorolt hatását.
Borítókép: Abortuszpárti aktivisták a lengyel parlamentnél tiltakoznak Varsóban, 2024. július 23-án (Fotó: AFP/NurPhoto/Piotr Lapinski)
