Mivel a migráció kérdésében a nyugat-európai lakosság jelentős része pozíciót váltott, a német kormány három pártja, az SPD, a liberálisok és a Zöldek abban tudtak megállapodni, hogy mostantól hat hónapra Németország valamennyi szárazföldi határát lezárják
– tette hozzá Nógrádi György. Mint arra rámutatott, ehhez a hollandok gratuláltak, de egyetlen szomszéd állam sem foglalt állást az ügyben.
Az osztrák belügyminiszter viszont bejelentette, hogy egyetlen migránst sem fogadnak vissza.
– A németek eljutottak oda, hogy azokat a migránsokat, akik papírok nélkül érkeztek tavaly Németországba – valamivel több mint háromszázezer migráns jött be –, visszatoloncolják – magyarázta a szakértő. A kérdés az, hogy hová, illetve ki a bűnöző? Itt változott a német álláspont.
Eddig nem lehetett visszatoloncolni senkit Szíriába és Afganisztánba, ezekkel az országokkal a német kormánynak nincs diplomáciai kapcsolata, és az ide visszatoloncolt bűnözők emberi jogait nem lehet garantálni.
Most a német bíróságok kimondták, hogy vissza lehet szállítani mindkét országba, így repülőgéppel visszavittek bűnözőket Afganisztánba.
Jelenleg tehát ott tartunk, hogy a nyugat-európai lakosság a migráció kérdésében is átvette a magyar álláspontot. Illetve átvette az orosz–ukrán háború kérdésében is.
– Sőt, a német kancellár azt mondta, hogy olyan békekonferenciára van szükség, ahol az oroszok részt vesznek. Az olasz sajtó pedig megírta – nem erősítették meg a hírt –, hogy Scholz véleménye szerint az ukránoknak területekről kell lemondaniuk – hívta fel a figyelmet Nógrádi György. A szakértő a Trump–Harris-vitát felidézve megjegyezte: tény, hogy Trump egyetlen vezetőt emelt ki a világon: Orbán Viktort.
Magyarország pozíciói tehát javultak.
Nógrádi György emlékeztetett arra, hogy hosszú évek óta több nyugat-európai politikus is ugyanazon a véleményen van, mint a magyar kormány, illetve Orbán Viktor.
– A magyar miniszterelnök – kihasználva az Európai Tanács soros elnökségével járó kiemelt figyelmet –, valódi európai vezetőként, egy valós és Európa jövőjét kiemelten veszélyeztető probléma megoldásán fáradozott: a béke ügyét akarta előmozdítani – emelte ki Both Hunor, a Századvég vezető elemzője.
Észre kell venni azt is, hogy rajta kívül elfogytak a markáns vezetők Európában. Nem véletlen, hogy még az amerikai elnökjelölti vitán is Orbán Viktor neve hangzott el.
Both Hunor úgy véli, Orbán Viktor világszinten is tiszteletet érdemlő teljesítményt nyújtott azzal, hogy egymás után be tudott jutni olyan nagy hatalmú politikusokhoz, mint az ukrán elnök, az orosz elnök, a kínai miniszterelnök, de tárgyalt az Amerikai Egyesült Államok jó eséllyel következő elnökével is.
És a békemisszió ősszel is folytatódik.
A szakértő szerint a magyar miniszterelnök a békemisszióval kitette az asztalra a béke lehetőségét Európában, ugyanis az amerikai baloldal zsebében lévő nyugati vezetők igyekeztek elhitetni a világgal: nincs másik út, csak a háború útja. És Orbán Viktor békemissziós lépéseinek hatására megdőlni látszik az a bukott mese is, hogy kizárólag Zelenszkij megkérdezésével béke lehet Ukrajnában.
A magyar miniszterelnök látogatásait számos diplomáciai lépés követte a két ellentétes oldal között, bármennyire is igyekszik a balliberális sajtó ezeket egyfajta deus ex machinaként beállítani Orbán Viktor szerepét kisebbítve. Néhány napja már a békéről beszélt a német kancellár is.
– Más is kitűnik a francia és német választási eredményekből – emelte ki Both Hunor.
Az embereknek elegük van abból, hogy az európai vezetők évek óta lenézik és áltatják őket. Elegük lett abból, hogy választott képviselőik a globalista baloldal érdekeit feltétel nélkül kiszolgálják, miközben az őket megválasztók csak gazdasági recessziót, energiaválságot és a migráció révén társadalmi feszültséget kapnak.
A Századvég Európa-projektjében sokadik éve kérdezik meg a kollégák, többek között nyugat-európai emberek véleményét például a háború és béke vagy a migráció kérdésében.
Megdöbbentő azt látni, hogy még a liberálisabbnak tartott országokban is a nagy többség egyetért a magyar miniszterelnök politikájával mindkét kérdésben.
Az is látszik, hogy a gazdag nyugati országok lakói félnek a jövőtől, a gazdasági visszaeséstől országukban, mert már bőrükön érzik a rossz politikai döntések következményeit – tette hozzá az elemző.
Borítókép: Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor július 11-én Floridába repült, hogy a washingtoni NATO-csúcstalálkozó befejezése után találkozzon Donald Trump volt amerikai elnökkel békemissziója keretében (Fotó: AFP)