Egy év telt már el a tragikus nap óta, amely örökre nyomot hagyott Izraelen és az egész Közel-Keleten. 2023. október 7-én, egy ünnepnapon, a kora reggeli órákban rakétazáporra ébredtek az izraeliek, ezzel egy időben pedig a Hamász palesztin terrorszervezet harcosai behatoltak Izraelbe, megöltek mintegy ezerkétszáz embert, több mint kétszázat pedig túszként magukkal hurcoltak a Gázai övezetbe.
A legsúlyosabb incidens a gázai határhoz közeli Be’eri kibucban történt, ahol százegy civilt és a biztonsági erők harmincegy tagját gyilkolták meg.
Pokoli volt a zaj. Először azt hittem, hogy a légierő bombázza Gázát. Fokozatosan rájöttem, hogy valami más történik, valami nagyszabású. Alig fél óra múlva lövéseket kezdtünk hallani a kibucban. A terroristák motorkerékpárokon és furgonokon érkeztek, nehéz géppuskával a járművek tetején. Később azt mesélte az egyik izraeli katonatiszt, hogy kilencvenen voltak. Amikor a kapuhoz értek, megölték az itteni biztonsági vezetőt és felrobbantottak egy autót. Négyen-öten voltak kilencvennel szemben. Bátran küzdöttek, de esélyük sem volt
− emlékezett vissza az egyik helyi lakos.
A Nova zenei fesztiválon 364 embert gyilkoltak meg és több mint negyvenet hurcoltak el.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a támadás után szinte azonnal háborút hirdetett a Hamász ellen, a rakétákat pedig hamarosan szárazföldi invázió is követte.
Egy év elteltével a harcok a Gázai övezetben még mindig nem értek véget, ellenben Izrael hozzálátott a polgárainak szintén sok szenvedést okozó Hezbollah síita terrorszervezet libanoni állásainak felszámolásához is.
Óriási sokk volt a társadalom számára a támadás
– Óriási sokk volt és óriási sokk marad örökre Izrael számára az október 7-i támadás – mondta el lapunknak Robert C. Castel, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. – Olyan szinten rendült meg a bizalom a politikai, a katonai, a hírszerzési elitekben, hogy ezt hosszú évtizedek munkája lesz helyreállítani – tette hozzá.
A szakértő szerint ugyanakkor volt egy pozitív olvasata is a történteknek: Izrael vissza tudott jönni, és sikeresen végrehajtott egy sor feladatot, amit sokan lehetetlennek tartottak, ez pedig reményt és önbizalmat ad.
A támadás az izraeli társadalmon is nyomott hagyott.
– Én azt hiszem, hogy először is ez a társadalom sokkal jobboldalibb, sokkal nacionalistább és sokkal vallásosabb lett. Eleve talán ez a nyugati világnak a legjobboldalibb, legvallásosabb, legnacionalistább társadalma, de most még inkább azzá vált
– vélekedett a szakértő.
Ahhoz, hogy arról lehessen beszélni, hogy mi lesz a Gázai övezettel a háború után, először be kell azt fejezni. – Minden attól függ, hogyan fejeződik be a háború – mondja Robert C. Castel. – Bár a Hamász katonai ereje már jórészt megsemmisült, pusztán a katonai győzelem nem lesz elegendő – mutatott rá. A palesztin terrorszervezetet a mindennapi élet ellenőrzéséből is ki kell szorítani, és valami mással helyettesíteni.
Nyitott még a túszok kérdése is, hiszen az elraboltak mindössze felét sikerült eddig kiszabadítani.
– Jelenleg a háború súlypontja egyre inkább áttevődik Gázáról Libanonra, a Hezbollahra, és bizonyos szinten Iránon is múlik, hogy ez totális háborúvá eszkalálódik-e – mutatott rá a szakértő.
Fel lehet-e számolni a Hamászt?
Arra a kérdésre, hogy fel lehet-e számolni a Hamászt, Robert C. Castel kérdéssel válaszol: mit nevezünk Hamásznak?
– Az, hogy lesz néhány kötözni való bolond valamelyik nyugati egyetemen, akik ilyen Hamász-kendőt tesznek a nyakukba, vagy lesz egy iszlámtudós, aki ezt az ideológiát fogja vallani, az megtörténhet. De a terrorhadseregeket, a Hamász katonai erejét felszámoltuk, ez már megtörtént. A huszonnégy zászlóaljból, amivel a háborút elkezdték, talán egy van még meg
– mondja a szakértő.
Kevésbé optimista Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Szerinte egy terrorszervezetet meggyengíteni lehet, megsemmisíteni nem. A probléma az, hogy olyan Izrael-ellenes hangulat van az 57 muzulmán államban, hogy a halottak helyére új emberek állnak be – fejti ki a szakértő.
A megoldást a közel-keleti helyzetre az jelenthetné, ha egy nagyhatalom, praktikusan az Egyesült Államok felvállalná, lefekteti és betartatja a játékszabályokat a régióban, erre azonban a jelenlegi kormányzat nem képes. Pozitív fordulatot jelenthet azonban, ha a novemberi amerikai elnökválasztáson a Republikánus Párt jelöltje, Donald Trump volt amerikai elnök győz.
– Trump kőkeményen politizált első elnöksége idején is, és nyilvánvalóan egy teljesen más közel- és közép-keleti koncepcióval állna elő
– hangsúlyozza Nógrádi György.
Az október 7-i terrortámadás legfőbb tanulságának Robert C. Castel azt tartja, hogy megváltozott a háború dinamikája és a Közel-Kelet stratégiai egyensúlya.
– Izrael gyakorlatilag lefejezte a világ legerősebb terrorszervezetét
– fogalmazott az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.
Borítókép: A Hamász fogságából kiszabadult fiatal nő elhurcolt édesapja fotóját tartja a Be’eri kibucban (Fotó: The Yomiuri Shimbun via AFP)
