Amikor 2015-ben több európai ország tágra nyitotta kapuit az illegálisan érkező migránsok előtt, Magyarország más utat választott. A kormány a schengeni határokat megvédendő határkerítés építésébe kezdett, új, az illegális migrációt szankcionáló törvényeket hozott, az elkövetkező években pedig következetesen ellenállt a migránsok más uniós országokból való betelepítésének. Nyugat-Európától emiatt sokan „bevándorlásellenességgel”, „idegenellenességgel”, sőt embertelenséggel vádolták Magyarországot.
A retorikai támadásokon túl az Európai Unió eljárások sorát indította Magyarország ellen. Mindhiába. A magyar kormány azóta is kitart álláspontja mellett.
A Guarding the Gates of Europe – the Hungarian Approach to Migration az első angol nyelvű kiadvány, mely átfogó módon, a kritikusok által elhallgatott tényekkel és adatokkal alátámasztva mutatja be a magyar migrációs politikát.
A könyvről értekező kerekasztal-beszélgetésen részt vett: Rétvári Bence miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója és Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
Rétvári Bence a téma kapcsán elmondta, hogy a kritikák ellenére rengetegen osztják Magyarország álláspontját, de nem merik vállalni azt az NGO-k és a politikai környezet miatt.
Több alkalommal szakmai fórumokon, bizottságokban sem állnak ki az igazuk mellett. Titokban, félve elmondott gondolatok valóit mutatja be a könyv
– mutat rá Rétvári Bence.
Magyarország álláspontja világos, az EU-s elnökség kapcsán a migrációval kapcsolatban elmondta, hogy az érintett országok döntő többsége szintén nagy problémának látja a migrációt, és megoldást keres.
Magyarország tíz éve megtalálta a megoldást. A fizikai és a jogi határzár a kulcs. 2024-ben nem megtalálni kell a megoldást, hanem megtartani
– hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Ha az Európa Unió nem az emberek akaratának fog eleget tenni, és saját politikáját erőlteti választóira, egy idő után irányváltást akarnak majd az emberek, ezért új pártokat fognak támogatni.
– Ami nem hajlik, az törik – idézte fel a magyar mondást.
Ideje, hogy az emberek győzzék meg a politikusokat és ne fordítva. A migráció kérdésében ne Brüsszelből való nyomásra cselekedjenek a politikusok
– tette hozzá.
Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója kifejtette, hogy az EU és a liberális közvélemény szemében vannak „jó és rossz kerítések”, célozva a finn, a spanyol és a lengyel határvédelmi törekvésekre. Évekkel ezelőtt nem volt olyan ország, aki támogatta volna a migráció megállítását vagy a kerítések építését, hangsúlyozta, mielőtt kitért a lengyel példára is. A lengyelek ugyanis 2028-ra fejezik be az idén elkezdett kerítés építését, amely nyolcszáz kilométer hosszúságú lesz.
Megemlítette a francia és a svéd példát is, ahol drasztikusan megnőtt a bűnözés. Különös tekintettel a robbantásokra és a szervezetbűnözésre. Az embercsempészetből származó összeg is bűnszervezeteknél köt ki.
A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a bevándorlással a fő probléma az, hogy amíg a tagországok egy része már megvédené magát, addig az EU még mindig várja és hívja ezeket az embereket.
Ennek az egyik lépése a migrációs menekültügyi paktum, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy egy ország bezárja kapuit. Ami azért is nehezíti meg a migránsok kívül tartását, mert az EU fő üzenete miatt – miszerint várják a bevándorlókat – rengetegen indulnak útnak Európába.
Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője felidézte, Magyarország déli határával összefüggésben a Nyugat-balkáni útvonalak kapcsán, hogy 2015-ben a négyszázezer ember jött ezen az útvonalon, többek között Iránból és Irakból. Törökörszágban biztosított számukra a vízummentesség. Onnan pedig a Nyugat-Balkán országai felé veszik az irányt, hiszen így könnyen eljuthatnak az Európa Unióba, osztotta meg a kutatási vezető.
A migránsbandák több ok miatt is összecsapnak, ez nemrégiben több halálos áldozatot is követelt. A déli határokon egy viszonylagos béke a szerb hatóságok szigorúságán is múlik. A migrációs okok fokozódnak a jövőben is – tette hozzá.
A kötet célja, hogy tudományos mércét használva mindenki számára érthetően elmagyarázzuk a magyar migrációs politikát
– hangsúlyozta Sayfo Omar.
Ha valaki legálisan akar az Európa Unióba jönni, az kétszázezer forintba kerül, ennyi egy repülőjegy, ha illegálisan, az esetenként öt-tízmillió forintba is kerülhet. Az embercsempészeknek fizetési rendszeren keresztül fizetnek a bevándorlók, egyes szakaszok és útvonalak megtétele után – emlékeztetett Rétvári Bence.
A Guarding the Gates of Europe című könyv a Migrációkutató Intézet kiadásában jelent meg.
Borítókép: Migránsok Belgrádban (Fotó: AFP)
