A franciaországi ötödikesek fele nem tud folyékonyan olvasni hangosan

A 10-11 éves diákok több mint felének nehézséget okoz pontosan összeadni és szorozni – derült ki a francia oktatási minisztérium friss jelentéséből.

Forrás: V4NA2024. 11. 05. 5:20
iskola, tanár, diák, mobil, school, illusztráció (Forrás: Pexels)
Illusztráció
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A legutóbbi országos felmérések azt mutatják, hogy a francia 5. osztályos, 10-11 éves diákoknak jelentős nehézségeik vannak a matematikai és francia nyelvi készségek elsajátítása terén.

Gabriel Attal korábbi miniszterelnök már tavaly, még oktatási miniszterként hívta fel a figyelmet a diákok aggasztó lemaradására. Ő akkor arra mutatott rá, hogy a 4. osztályos gyerekek több mint fele nem tudott jól olvasni, és a többségnek nehézségei voltak a matematikai, geometriai feladatok megoldásában. Anne Genetet oktatási miniszter most a France Infónak nyilatkozva szintén arról beszélt, hogy aggasztják a közelmúltbeli felmérési eredmények.

Mint kiderült, az ötödikes diákok 30 százaléka még mindig nem tud folyékonyan olvasni egy egyszerű szöveget.

A minisztériumi jelentés szerint a tanulóknak csak mintegy 53 százaléka tudott megfelelően olvasni, csak 46,7 százaléka mutat jártasságot „az igekötős igék egyeztetésében”, és több mint 50 százalékuk küzd „a mondat fő összetevőinek felismerésével”.

Matematikából a vizsgált diákok fele küzdött azzal, hogy pontosan elvégezze az összeadást, a szorzást és a kivonást.

„A problémamegoldás, amely a középiskolai tananyaguk alapvető része, az ötödikes diákjaink felének gyenge pontja” – áll a jelentésben.

Ezek a hiányosságok ráadásul – természetesen – hatással vannak a további tanulmányaikra is.

A RMX News hírportál rámutat, hogy a helyzetet tovább súlyosbítja a migráns tanulók növekvő száma a nyugat-európai iskolákban, köztük Franciaországban, ahol a pedagógusoknak egyre sokszínűbb osztályokban kell helytállniuk. Ráadásul sok diák nem beszéli otthon a francia nyelvet vagy a fogadó ország elsődleges nyelvét, így a nyelvi hiányosságok a többi tantárgyban is nehézséget okoznak nekik.

Nemrég látott napvilágot például, hogy a bécsi középiskolások több mint háromnegyede nem beszél otthon németül: a város 26 816 középiskolás diákja közül mindössze 8479-en használják a német nyelvet elsődleges nyelvként. Egyes kerületekben a nem németül beszélők aránya 90 százalék fölé emelkedett.

Németországban a német pedagógusszövetség elnöke júniusban kongatta meg a vészharangot. Szerinte az ország oktatási rendszere súlyos válsággal néz szembe, mivel egyre több diák alig vagy egyáltalán nem beszél németül. Stefan Düll arról beszélt, hogy az iskolarendszer a túlzott bevándorlás miatt túlterhelt, és úgy vélte, hogy az idegen nyelvű diákok számának növekedése az utóbbi időben óriási pluszterhet rótt a tanárokra.

Hiszen ők nem beszélnek fársziul vagy ukránul. Hogyan tanítsák őket?

– tette fel a kérdést, és megjegyezte, „minél magasabb a bevándorlók aránya, annál nehezebb motiválni az osztályt”.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.