Orbán Viktor a felszólalásában kifejtette: Amerikában republikánus győzelem született, ez pedig azt a „kérdést teszi az asztalra nekünk, európai vezetőknek”, hogy vajon Európa egyedül képes lesz-e az eddigi katonai és pénzügyi támogatás fenntartására Ukrajnának.
Efelől komoly kétségek vannak, ezért új európai stratégiára lesz szükség
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ennek első lépéseit csütörtökön Budapesten tehetik meg, az európai vezetők csúcstalálkozóján.
A miniszterelnök úgy folytatta, hogy 47 állam- és kormányfőt várnak a fővárosba, ez lesz Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye.
A legnehezebb kérdésnek, amellyel foglalkozni kell, azt nevezte, hogy a korábban a G7-ek által eldöntött, az Európai Unió és az Egyesült Államok által közösen finanszírozandó 50 milliárd eurós, Ukrajnának szánt hitelnek mi lesz a sorsa.
A kormányfő a tanácskozáson elmondta azt is, hogy tavaly először lépte át Magyarország türk országokkal folytatott kereskedelmi forgalma az ötmilliárd dollárt. Hozzátette, hogy tavaly jelentkezett először több mint ötezer hallgató a Türk Tanács országaiból a magyarországi egyetemi ösztöndíjra.
Az idei évben minden eddiginél nagyobb hozzájárulást adtak a tanács államai Magyarország energiaellátásának biztonságához: Magyarország lett az első nem szomszédos ország, ahova Törökország földgázt szállított, és megérkezett az országba az első földgázszállítmány Azerbajdzsánból is – emelte ki, közölve azt is, hogy a magyar olajvállalat pedig megkezdte a kitermelést az általa működtetett kazahsztáni mezőn.
Orbán Viktor tájékoztatott arról is, hogy megkezdték a Türk Befektetési Alapba vállalt kötelezettség, a 100 millió dollár folyósítását.
Reméljük, minél több türk vállalat beruházását üdvözölhetjük Magyarországon, és mi is egyre nagyobb számban veszünk részt az önök gazdasági növekedésében
– fogalmazott.
Elmondta azt is, hogy a legutóbbi csúcstalálkozón döntést hoztak, hogy jöjjön létre a Türk Államok Szervezetének budapesti európai központjában egy aszálymegelőzési intézet, ahol a szakemberek közösen dolgoznak, hogy válaszokat találjanak a környezeti kihívásokra. Az intézet megkezdte az első nagy programjának végrehajtását, amelynek célja egy magyar–kirgiz–üzbég egyetemi együttműködés, amellyel a Fergana-völgy erdősítésén fognak dolgozni.
Az aktuális európai helyzet kapcsán a miniszterelnök azt közölte, hogy az Európai Unióban ma két vita uralkodó: az egyik a lassan ezer napja tartó háborúról szól, a másik vita pedig az egyre mélyebbre süllyedő európai versenyképességről.
Ami a háborúról szóló európai vitát illeti, továbbra is masszív, háborúpárti többség van az Európai Unióban, pedig minden katonai szakértő szerint a harctéren már vereséget szenvedett az európai stratégia – emelte ki, úgy folytatva, Magyarország átvette az Európai Unió soros elnökségét júliusban, „és én egy békemissziót indítottam, hálás vagyok Erdogan elnök úrnak, hogy segítette a munkámat”. Hozzáfűzte, hogy annyi eredményt sikerült elérni, hogy Európában megkezdődtek a viták arról, hogy a háborús stratégiát hogyan lehetne békestratégiára átváltani.
Orbán Viktor tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit arról is, hogy néhány napon belül megalakul az új Európai Bizottság; júniusban voltak választások, december 1-re szeretnék az új bizottságot felállítani.
Azt hiszem, hogy nem számíthatunk érdemi változásra Brüsszelnek a türk világhoz való hozzáállása tekintetében. Azt hiszem, hogy továbbra is távolságtartó megközelítésre kell felkészülnünk. Én azonban azt szorgalmazom az elnök uraknál, hogy legyünk minél aktívabbak a Brüsszellel kapcsolatos politikánkban, minden fontos kérdést vigyünk el oda
– mondta a kormányfő.
Szavai szerint Magyarország vállalja, hogy ezeket a kérdéseket az európai politikai és gazdasági vitákban képviselni fogja, és a kormány támogat minden kezdeményezést, amely a türk világ és Európa közötti együttműködést erősíti. Orbán Viktor az unió versenyképességéről azt mondta, az európai gazdaságok versenyképességi mutatói súlyosan romlanak, ezért a magyar elnökség előkészített egy versenyképességi paktumot, amelyet csütörtökön fognak Budapesten megtárgyalni, és ha sikerül, akkor elfogadtatni.
Ez a magyar kormány által kidolgozott versenyképességi paktum olyan gazdasági intézkedéseket tartalmaz, amelyek erőteljes lökést adnának az európai gazdaság fejlődésének.
Reméljük, hogy sikerrel járunk
– fogalmazott.
A beszéde végén Orbán Viktor emlékeztette a hallgatóságot, hogy a jövő év első felében Budapestre várják őket, a soron következő informális csúcstalálkozóra.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Szadir Dzsaparov kirgiz elnök (j) és Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón, Biskekben 2024. november 5-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
