Az Európai Unió újabb lépésekkel fokozná a Kínára nehezedő gazdasági nyomást az orosz–ukrán háború kapcsán. A tervezett szankciók célpontjában a kínai cégek állnak, amelyek állítólag az orosz hadiipart segítik drónalkatrészek és egyéb technológiai eszközök szállításával. Brüsszel a szankciókat még azelőtt bevezetné, hogy Donald Trump januárban hivatalba lépne és békepárti politikájával esetlegesen változtatna az USA jelenlegi külpolitikáján, közölte a Világgazdaság.
Annalena Baerbock német külügyminiszter a héten Pekingben tárgyalt kínai kollégájával, Vang Jivel, miközben Olaf Scholz kancellár Kijevben mutatta ki szolidaritását Ukrajna iránt. Baerbock a Bloomberg beszámolója szerint éles szavakkal bírálta Kínát, különösen a drónszállítások miatt, noha bizonyítékot nem mutatott be állításai alátámasztására. Kína visszautasította a vádakat, és közölte, hogy nem szállít fegyvereket Oroszországnak, valamint a drónexport szigorú ellenőrzés alatt áll.
A külügyminiszter kijelentései gazdasági következményekkel is járhatnak, hiszen a Kína és az Európai Unió közötti kereskedelmi kapcsolatok már most is konfliktusokkal terheltek. A közelmúltban bevezetett vámok – például az EU által kivetett díjak a kínai elektromos autókra – és a kínai válaszlépések tovább növelhetik a feszültséget.
Baerbock ma már Brüsszelben vesz részt a NATO külügyminiszteri találkozóján, ahol az „orosz hadiipar támogatásában közreműködő kínai cégek” elleni szankciók várhatóan kiemelt témaként szerepelnek majd.
A Kínára nehezedő európai nyomás különös jelentőséggel bír a Trump-adminisztráció közelgő hivatalba lépése előtt. Elemzők szerint a republikánus elnök érkezése új kereskedelmi háborúk korszakát nyithatja meg, amely az EU-t, az USA-t és Kínát egyaránt érintheti. Az új szankciók azonban tovább növelhetik az ukrajnai konfliktushoz kapcsolódó politikai és gazdasági feszültségeket, amelyek az EU jövőbeli külpolitikai stratégiájára is hatással lehetnek.
Közben Kína hivatalos sajtója, a Global Times figyelmen kívül hagyta Baerbock bíráló szavait. A kínai lap inkább Németország gazdasági érdekeinek védelmét emelte ki, miközben a külügyminiszter a helyszínen az Európa és Kína közötti politikai feszültségeket szította tovább. Az új szankciók bevezetése tehát nemcsak az orosz–ukrán háború, hanem a globális gazdasági kapcsolatok szempontjából is fordulópontot jelenthet.
Borítókép: Vang Ji kínai külügyminiszter és Annalena Baerbock német szövetségi külügyminiszter (Fotó: AFP)
