Grönlandnak elsősorban geopolitikai, földrajzi jelentősége van – mondta el lapunknak Flamm László történész, külügyi szakértő.
Egész egyszerűen az északi-atlanti térségben, Európa és az amerikai földrész között helyezkedik el ez az óriási sziget, és logisztikai szempontból is kiváló a fekvése
– magyarázta a szakértő.
Grönland jelentősége a második világháború kapcsán nőtt meg, ezzel kapcsolatban nehéz nem párhuzamot vonni a jelenlegi konfliktusos világpolitikai helyzettel – mutatott rá Flamm László.
Az érdeklődés az Egyesült Államok részéről nem új keletű, maga Trump is tett már lépéseket ez ügyben az első elnöksége idején, de ez akkor heves ellenállást váltott ki a dán kormányból. A helyzet azért is kényes, mert Dánia NATO-tagállam – mondta a szakértő. Dániára pedig máris hatással volt Trump ötlete, ugyanis megemelték a szigetnek nyújtott támogatást.
Donald Trump felvetése azonban ráirányítja a figyelmet arra, hogy mind az Egyesült Államoknak, mind az Európai Uniónak nagyobb figyelmet kell fordítania az északi sarkvidékekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködésekre, amelyeknek a fontosságát növeli, hogy a sarkvidéki jégtakaró olvadásával újabb területek válnak hajózhatóvá, és a térség iránt Kína is élénken érdeklődik.
Erre a szempontra erősített rá egy Trumphoz közel álló forrás, akit a New York Post amerikai napilap kérdezett a megválasztott elnök Grönlanddal kapcsolatos céljairól. „Erős, megfontolt üzenetet küldeni Pekingnek. Nem csak beszélni. Tetteket. Újra ambiciózusabbá tenni Amerikát” – hangsúlyozta a lap forrása.
Egy nagyon komplex történetről van szó, Grönland ennek csak egy része
– fogalmazott Flamm László.
Grönland jelentőségének másik szeletét a földjében és a területéhez tartozó tengeri talapzatban rejtőző ásványkincs adja, például az urán, amelynek exportját a dán kormány biztonságpolitikai kérdésnek minősítette, és így saját hatáskörbe vonta. A sziget 2009 óta széles körű önkormányzatiságot élvez, azonban a kül- és biztonságpolitika Koppenhága kezében maradt.
