A magyarországi reformok elismerése volt, hogy 1978 januárjában Jimmy Carter akkori amerikai elnök visszaadta Magyarországnak a Szent Koronát – mondta el a Magyar Nemzetnek Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa.
A lépés egyfajta kompromisszum volt, hiszen az amerikaiak nem szerették volna legitimálni a Kádár-rendszert, ezért azt találták ki, hogy a koronát a magyar népnek adják vissza, és feltételül szabták, hogy azt nyilvánosan ki kell állítani, illetve az átadáson az MSZMP képviselői, és maga Kádár, nem lehetnek jelen. Helyettük a parlament akkori elnöke, Apró Antal vette át a koronát.
Carter lépése az enyhülési politikába illeszkedett, amely a Helsinki záróokmány 1975-ös aláírásától 1979 végéig tartott, amikor a szovjetek lerohanták Afganisztánt – magyarázta a szakértő. A szovjetekkel való „puha” bánásmódot nem mindenki nézte jó szemmel az amerikaiak közül, amit Ronald Reagan ki is használt a kampánya során, és megnyerte az 1980-as amerikai elnökválasztást.
Carter elnökként sokszor túl lelkiismeretes volt, minden egyes dokumentumot el akart olvasni, ugyanakkor a külpolitikában nem mindig volt kellően határozott, két legfőbb tanácsadója, Cyrus Vance külügyminiszter és Zbigniew Brzezinski nemzetbiztonsági tanácsadó pedig parázs vitákat vívott egymással.
Külpolitikája kapcsán ki kell emelni a Camp David-i megállapodás létrejöttében játszott szerepét, amelyet Anvar Szadat egyiptomi elnök és Menahem Begin izraeli kormányfő írt alá 1978 szeptemberében. Carternek szívügye volt a közel-keleti helyzet rendezése, később könyvet is írt a témában.
A kissé naiv és rendkívül segítőkész, mélyen hívő Carter elnökként nem biztos, hogy jókor volt jó helyen – vélekedett Magyarics Tamás, hozzátéve, hogy ezzel szemben Cartert tartják a legjobb volt elnöknek, hiszen elnöki ciklusa után visszavonulva a jótékonyságnak szentelte az életét. Feleségével, Rosalynn Carterrel rengeteget dolgozott a Habitat for Humanity programjaiban, ennek kapcsán Magyarországon is járt.
Emellett többször lépett fel közvetítőként is, még ha ez nem is mindig volt az aktuális amerikai kormányzat ínyére – mutatott rá a professzor.
Meggyőződése volt, hogy a párbeszédet nem lehet feladni
– emelte ki Magyarics Tamás.
Bár Joe Biden jelenlegi elnök barátként és példaképként hivatkozott Carterre, úgy tűnik ezt a meggyőződést nem tanulta el Cartertől, aki bevette kampánycsapatába az akkor még politikai pályája elején járó Bident. Elég, ha ezzel kapcsolatban csak az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikájára, vagy épp az amerikai–magyar kapcsolatok közelmúltbeli alakulására tekintünk.
A professzor szerint ugyanakkor Donald Trump megválasztott elnök január 20-i hivatalba lépése e tekintetben fordulatot hozhat.
Előnyükre fognak változni a magyar–amerikai kapcsolatok
– szögezte le Magyarics Tamás.
Szerinte ha nem is az első pillanatban, de várhatók majd gesztusok az új amerikai kormányzattól például a vízumokkal kapcsolatban. Emellett ha lesznek is vitás kérdések a két ország között, azokat a zárt ajtók mögött rendezik, nem lesznek olyan nyilvános üzengetések, mint amilyeneket David Pressman nagykövettől láttunk – hívta fel a figyelmet a szakértő.
És az is elképzelhető, hogy a Trump-kormányzat Brüsszelben is lejjebb csavarja majd a Magyarország elleni kritikákat, illetve további amerikai befektetések is érkezhetnek az országba – tette hozzá.
Általánosságban a megválasztott amerikai elnök és a mögötte álló ideológia nagyon nagy átfedésben van a magyar kormány politikájával, akár a határkérdést illetően, akár woke és egyéb kérdéseket illetően, és nagyon sok olyan láthatatlan, mély hajszálér van, amin keresztül az amerikaiak adott esetben tudnak segíteni Magyarországnak, akár pénzügyi tárgyalásoknál, akár más egyéb módon
– foglalta össze Magyarics Tamás.
Borítókép: Jimmy Carter beszédet mond Japánban (Fotó: The Yomiuri Shimbun via AFP)
