Jelentősen csökkentette az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátását az Európai Unió 2013 és 2023 között. Az Eurostat napokban kiadott jelentése szerint a tagállamok ühg-kibocsátás intenzitása – amely azt mutatja, mennyi emisszió társul egy eurónyi gazdasági érték előállításához – 32 százalékkal csökkent, miközben a gazdaság hozzáadott értéke 19 százalékkal növekedett. A legnagyobb, 43 százalékos csökkenést az energiaiparban regisztrálták.

Ugyan a szállítás és raktározás területén 14 százalékos volt a növekedés (az ágazat dinamikus fejlődése miatt), de érdemes szemügyre venni a kibocsátás százalékos mérséklődését az alábbi szektorokban is. A bányászat és kőfejtés területén 25, a szolgáltatásoknál 20, a gyáripar 17, a háztartások 14,4 százalék a csökkenés.
Az EU összesített ühg-kibocsátása 3,4 milliárd tonna szén-dioxid-egyenérték volt 2023-ban, ami hét százalékkal alacsonyabb az előző évinél, és 18 százalékkal kevesebb, mint 2013-ban.
Az uniós tagországok közül a három dobogós:
Észtország 61 százalékkal,
Írország 50 százalékkal,
Szlovénia 41 százalékkal.
Ausztria, Litvánia és Luxemburg jóval mérsékeltebb, 17 és 19 százalék közötti csökkentést produkált.
Hazánk már túlteljesítette a célt
Magyarország eredményei is kiemelkedőek. Az Eurostat 31,6 százalékos csökkenést jelentett, ám a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója eggyel hátrébb lépve egy még szebb számra hívta fel a figyelmet írásában. Kovács Erik felidézte: hazánk törvényben vállalta, hogy 1990-hez képest 2030-ra legalább negyven százalékkal mérsékli az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az előzetes adatok szerint az 1990-es bázisévhez viszonyítva már 2023-ban 43 százalékos csökkentésnél tartott Magyarország, miközben a gazdasága három évtized alatt több mint kilencven százalékkal növekedett.
Klímaváltozás: már túl is vagyunk rajta?
Az elért eredményeket olvasgatva felmerülhet, hogy ha ilyen nagy léptékben haladunk a klímacélok elérése felé, vajon miért nem sikerül megfékezni a klímaváltozást? Hiszen a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2024-ben átlépte az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest. Ez a másfél fok az a határ, amelyre a klímakutatók évtizedeken át figyelmeztettek, mondván, innen nincs visszaút, a globális felmelegedés következményei visszafordíthatatlanok. Klímaegyezmény klímaegyezményt követett, az ezekben foglaltakat pedig több ország mégsem tartotta be, többnyire rövid- és középtávú gazdasági céljaik miatt.