Jelentősen csökkentette az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátását az Európai Unió 2013 és 2023 között. Az Eurostat napokban kiadott jelentése szerint a tagállamok ühg-kibocsátás intenzitása – amely azt mutatja, mennyi emisszió társul egy eurónyi gazdasági érték előállításához – 32 százalékkal csökkent, miközben a gazdaság hozzáadott értéke 19 százalékkal növekedett. A legnagyobb, 43 százalékos csökkenést az energiaiparban regisztrálták.
Ugyan a szállítás és raktározás területén 14 százalékos volt a növekedés (az ágazat dinamikus fejlődése miatt), de érdemes szemügyre venni a kibocsátás százalékos mérséklődését az alábbi szektorokban is. A bányászat és kőfejtés területén 25, a szolgáltatásoknál 20, a gyáripar 17, a háztartások 14,4 százalék a csökkenés.
Az EU összesített ühg-kibocsátása 3,4 milliárd tonna szén-dioxid-egyenérték volt 2023-ban, ami hét százalékkal alacsonyabb az előző évinél, és 18 százalékkal kevesebb, mint 2013-ban.
Az uniós tagországok közül a három dobogós:
Észtország 61 százalékkal,
Írország 50 százalékkal,
Szlovénia 41 százalékkal.
Ausztria, Litvánia és Luxemburg jóval mérsékeltebb, 17 és 19 százalék közötti csökkentést produkált.
Hazánk már túlteljesítette a célt
Magyarország eredményei is kiemelkedőek. Az Eurostat 31,6 százalékos csökkenést jelentett, ám a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója eggyel hátrébb lépve egy még szebb számra hívta fel a figyelmet írásában. Kovács Erik felidézte: hazánk törvényben vállalta, hogy 1990-hez képest 2030-ra legalább negyven százalékkal mérsékli az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az előzetes adatok szerint az 1990-es bázisévhez viszonyítva már 2023-ban 43 százalékos csökkentésnél tartott Magyarország, miközben a gazdasága három évtized alatt több mint kilencven százalékkal növekedett.
Klímaváltozás: már túl is vagyunk rajta?
Az elért eredményeket olvasgatva felmerülhet, hogy ha ilyen nagy léptékben haladunk a klímacélok elérése felé, vajon miért nem sikerül megfékezni a klímaváltozást? Hiszen a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2024-ben átlépte az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest. Ez a másfél fok az a határ, amelyre a klímakutatók évtizedeken át figyelmeztettek, mondván, innen nincs visszaút, a globális felmelegedés következményei visszafordíthatatlanok. Klímaegyezmény klímaegyezményt követett, az ezekben foglaltakat pedig több ország mégsem tartotta be, többnyire rövid- és középtávú gazdasági céljaik miatt.
Vagyis, minden igyekezete ellenére, Európa egymagában nem lesz képes megoldani a globális kihívást, még azzal sem, ha teljesen klímasemlegessé válik. Az Európai Unió ugyanis a világ teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csupán mintegy 7,1 százalékáért felel, Magyarország pedig a 0,12 százalékáért.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy mostantól elhanyagolhatjuk a klímacélokért tett erőfeszítéseket, inkább azt, hogy érdemesebb volna áthelyezni a fókuszt más területekre.
Erre figyelmeztet a Los Angeles-i tűzvész
Miközben az EU ütemesen halad a zöldítés útján, addig fokozatosan veszít a versenyképességéből, részben éppen a hibás klímapolitikák miatt. A térség gazdasági ereje pedig még tovább csökkenhet, ha nem készül fel a klímaváltozás okozta környezeti eseményekre. Az időjárás évről évre egyre szélsőségesebb: mind erősebb szelek, hosszabb aszályok, kitartóbb forróságok és pusztítóbb árvizek követik egymást. Ahogyan ezek gyakoribbá válnak, úgy állítják egész Európa gazdaságát egyre nagyobb kihívások elé.
A felkészülés hiányára jó példa a Los Angeles-i tűzvész: míg Kalifornia zöldítésben jó eredményeket ért el, addig a védekezésre nem ügyelt, így a tűz oltására nem állt rendelkezésére a megfelelő kapacitás. A pénzmegvonás miatt túl kevés volt a víz a tározókban és nem volt elég tűzoltó sem. A klímaváltozás az állam klímapolitikájától függetlenül is bekövetkezik, és ebből az Európai Uniónak is érdemes levonnia a tanulságot – hívta fel a figyelmet közösségi felületére feltöltött videójában Hortay Olivér. A Századvég Gazdasági Folyamatok Kutatóintézetének igazgatója arról is írt egy bejegyzésében, hogy az EU klímapolitikájának fő problémája éppen az, hogy alkalmazkodóképességét még úgy is feláldozza a megelőzés oltárán, hogy mindössze hét százalékkal járul hozzá a globális szén-dioxid-kibocsátásokhoz. Eközben más nagyobb kibocsátók kisebb erőfeszítéseket tesznek a megelőzés terén, de az alkalmazkodásra fokozott hangsúlyt fektetnek. A szakértő szerint tehát itt az ideje beismerni, hogy az klímaváltozást legfeljebb tompítani tudjuk, megelőzni már nem, így nincs mese, el kell kezdeni alkalmazkodni.
