Brüsszel teljesen elvágná az Európai Uniót a vezetékes orosz gáztól és ezzel párhuzamosan fokozná az amerikai cseppfolyósított gázbeszerzéseket. A magyarok többsége szerint a törekvés elfogadhatatlan és inkább a beszerzések diverzifikációjára lenne szükség – derül ki a Századvég kutatásából.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mindössze egyetlen nappal a 2024-es amerikai elnökválasztás után felvetette, hogy az EU még mindig túl sok gázt vásárol Oroszországtól, és a megmaradt mennyiséget is amerikaira kellene cserélnie. Néhány héttel később Brüsszel új energiaügyi biztosa elmondta, hogy induló ciklusa „fő prioritásaként” tekint arra, hogy az EU és Oroszország között minden energetikai kapcsolatot megszakítson. Dan Jorgensen hozzátette, hogy az egyik első dolga lesz az újonnan felálló amerikai adminisztrációval tárgyalni az unió növekvő LNG-vásárlásairól.
Az elmúlt három évben az Európai Unió már jelentős mértékben csökkentette vezetékes orosz gázbeszerzéseit, és azokat részben cseppfolyósított amerikai gázzal helyettesítette. A váltás megemelte a közösség energiaköltségeit és – ahogyan arra a Mario Draghi és csapata által 2024 őszén kiadott jelentés is rámutat – súlyos versenyképességi problémákat eredményezett. Mivel az USA-ban kitermelt gáz az Egyesült Államokban mindig olcsóbb lesz, mint a cseppfolyósítást, szállítást és visszagázosítást követően Európában, az amerikai beszerzések arányának további növelésére irányuló brüsszeli cél az EU versenyképességi hátrányát mélyebbé és tartósabbá tenné.
Hazánkban a bizottság törekvései mögötti társadalmi legitimitás is hiányzik: a magyarok többsége (70 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy az EU a vezetékes orosz gázbeszerzéseket jelentős részben drágább és környezetszennyezőbb amerikai cseppfolyósított gázbeszerzésekre cserélje.
Az ukrán gáztranzit leállásával ismét felélénkült a vita arról, hogy az Európai Unió és tagállamai meddig tűrhetik el Volodimir Zelenszkij háborúpárti nyomásgyakorlási kísérleteit, amelyekkel súlyos gazdasági károkat okoz az európai közösségnek. A Századvég kutatása alapján a magyarok háromnegyede elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajna az olaj- és gáztranzit korlátozását politikai nyomásgyakorlásra használja.
Az ukrán törekvéseket a magyar lakosság 75 százaléka elutasítja.
Ismert, Ukrajna nem hosszabbította meg gáztranzitszerződését az orosz Gazprommal. A lépés Európa-szerte megemelte a tőzsdei gázárakat és különösen hátrányosan érintette a közép-európai régió ellátását. Az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás szerint a felek nem veszélyeztethetik egymás energiabiztonságát az energiahordozók exportjának, importjának vagy tranzitjának korlátozásával.
