Szerinte az ukrajnai vezeték újraindításához csupán az kéne, hogy a brüsszeliek felveszik a telefont és odaszólnak az ukránoknak, hogy ez így nem mehet tovább, nem babrálhatnak ki a közép-európai országokkal, amelyek fizetik a szankciók árát. Ez egy telefonhívás lenne a kormányfő szerint. Erről folyik most egy párbeszéd Brüsszel és Budapest között.
A miniszterelnök szerint a mindenkori magyar kormány megteheti, hogy sopánkodik, panaszkodik, vagy hogy szolgálja a magyarok érdekét az adott körülmények között is. Tájékoztatott: ő a szankciós fékről azért beszél, hogy a magyarok tudják, sokkal tovább jutnának, ha ezek a szankciók nem lennének.
Magyarország segíti Ukrajnát
Míg Ukrajna a gázszállítás leállításával óriási kárt okoz hazánknak, addig Magyarország történelme legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, hogy segítsen a háborúban álló ország polgárainak.
A Századvég kutatása alapján a magyarok háromnegyede ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajna az olaj- és gáztranzit korlátozását politikai nyomásgyakorlásra használja.
A magas arány nem meglepő annak tükrében, hogy – a nagyszabású humanitárius támogatásokon felül – mind Magyarország, mind Szlovákia jelentős energetikai segítséget – üzemanyag-szállítmányokat és villamosenergia-exportot – is nyújt Ukrajnának.
Az ukrán vezetés nyomásgyakorlási kísérleteihez hasonlóan méltatlannak tekinthető az Európai Bizottság magatartása is.
Noha a társulási megállapodás megsértése esetén Brüsszelnek kellene fellépnie, a bizottság demonstratívan Ukrajna mellé állt az érintett tagállamokkal és uniós állampolgáraikkal szemben.
A közvélemény-kutatás eredményei rámutatnak, hogy a brüsszeli állásfoglalások nemcsak az Európai Unió érdekeivel, de a magyar lakosság elvárásaival is ellentétesek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!