Ukrajna nem hosszabbította meg gáztranzitszerződését az orosz Gazprommal. A lépés Európa-szerte megemelte a tőzsdei gázárakat és különösen hátrányosan érintette a közép-európai régió ellátását – írta elemzésében a Századvég. Az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás szerint a felek nem veszélyeztethetik egymás energiabiztonságát az energiahordozók exportjának, importjának vagy tranzitjának korlátozásával. Az ukrán vezetés mégis következetesen politikai nyomásgyakorlásra használja energiapiaci pozícióját: a Barátság kőolajvezetéken szállító Lukoil tavaly nyári szankcionálásával, illetve a Testvériség gázvezeték tranzitjának idei bojkottjával Magyarországra és Szlovákiára próbálja rákényszeríteni háborúpárti álláspontját.
Az ukrán törekvéseket a magyar lakosság 75 százaléka elutasítja.
A magas arány nem meglepő annak tükrében, hogy – a nagyszabású humanitárius támogatásokon felül – mind Magyarország mind Szlovákia jelentős energetikai segítséget – üzemanyag-szállítmányokat és villamosenergia-exportot – is nyújt Ukrajnának.
Az ukrán vezetés nyomásgyakorlási kísérleteihez hasonlóan méltatlannak tekinthető az Európai Bizottság magatartása is. Noha a társulási megállapodás megsértése esetén Brüsszelnek kellene fellépnie, a bizottság demonstratívan Ukrajna mellé állt az érintett tagállamokkal és uniós állampolgáraikkal szemben. A közvélemény-kutatás eredményei rámutatnak, hogy a brüsszeli állásfoglalások nemcsak az Európai Unió érdekeivel, de a magyar lakosság elvárásaival is ellentétesek.
Borítókép: Bejövő fő gázvezeték a Wien Energie bécsi kőolajgázközpontjában 2009. január 6-án (Fotó: Dieter Nagl/AFP)
