A strasbourgi bejelentés szerint az Európai Bizottság új migrációs politikát indít, amelynek célja a migránsok valódi eltávolítása az EU-ból, ha már jogerősen elrendelték számukra a távozást. A migrációért felelős biztos, Magnus Brunner és az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Henna Virkkunen, a migráció kezelésére vonatkozó új tervet ismertette, amely többek között szigorúbb büntetéseket és gyorsabb kitoloncolási eljárásokat tartalmaz.
Az új szabályozás nemcsak a hatékonyabb kitoloncolást célozza, hanem az EU és az Európai Néppárt (EPP) politikai hitelességét is próbálja megőrizni, mivel a jobboldali pártok megerősödése folytán nőtt a migrációval szembeni elutasítás Európában.
A statisztikák, amelyek szerint 2023-ban több mint 480 ezer ember kapott kitoloncolási felszólítást, de csak ötödük hagyta el ténylegesen az EU-t, világosan mutatják, hogy a jelenlegi rendszer nem elég hatékony. A migrációval kapcsolatos problémák kezelése évtizedek óta elhúzódó téma, és úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság most érkezett el arra a pontra, hogy komoly változtatásokat kell bevezetni. Az új intézkedések célja, hogy megakadályozzák a migránsokat abban, hogy több országban próbálják újraindítani az menedékkérelmet, és biztosítsák, hogy ha egyszer egy személyt eltávolítanak, akkor ne tudjon újra belépni az EU-ba.
A terv részeként az Európai Bizottság „visszatérési központok” létrehozását javasolta a harmadik országokban, amelyekben az eltávolításra váró személyeket ideiglenesen elhelyeznék. Bár az ilyen központok létesítése több politikai és jogi vitát is felvetett, a bizottság azt ígérte, hogy ezek a központok nem hasonlítanak majd a vitatott brit és olasz migrációs megállapodásokban szereplő táborokra. A bizottság világossá tette, hogy nem kívánja saját maga létrehozni az infrastruktúrát, hanem csak a minimális feltételeket határozná meg, amelyeket az egyes országoknak biztosítaniuk kell a deportálásra váró személyek számára.
A legnagyobb változás talán az európai visszatérési végzés bevezetése, amelyet az összes EU-tagállamnak el kell ismernie, és amely megakadályozza a migránsok „ugrásszerű” mozgását az egyes országok között. Az ilyen végzés kiadása után a személyek az EU-n belül nem tudnak más tagállamba menni, hogy ott újra kérjenek menedéket. A kitoloncolási eljárásokat felgyorsítják, és azokat a személyeket, akiket biztonsági kockázatnak minősítenek, azonnali belépési tilalommal sújtanák.
A migrációval kapcsolatos intézkedések minden választó számára komoly üzenetet küldenek: az Európai Bizottság végre a migrációs politikát nemcsak jogi, hanem politikai szempontból is kezeli, felismerve, hogy az európai választók migrációval kapcsolatos elvárásai és a jobboldali pártok térnyerése miatt komoly válaszokat kell adni.
Borítókép: Az Egyesült Királyság Határőrségének Hurricane nevű hajója március 6-án Dover kikötője felé tart délkelet-Angliában, miután a La Manche csatornán átkelni próbáló migránsokat vett fedélzetére Franciaország partjainál (Fotó: AFP)
