A Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő közötti telefonbeszélgetés bizalomépítő lépésnek tekinthető – mondta el lapunknak Robert C. Castel, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója, a Magyar Nemzet főmunkatársa.
Úgy gondolom, hogy ezek bizalomépítő lépések. Látjuk azt, hogy egy ilyen háború, mint az orosz–ukrán háború, egy nagyon bonyolult dolog. Én mindig azt szoktam mondani, hogy egy rúd szalámit sem nyelünk le egyben, mert megakad a torkunkon, hanem megpróbáljuk fölszeletelni. És akkor azokat a szeleteket veszik előre, amikkel kapcsolatban megegyezés van mind a két fél között
– hozott személetes hasonlatot a szakértő.
Robert C. Castel szerint mindkét félnek érdeke, hogy ezek a támadások az energetikai infrastruktúra ellen leálljanak. A hadszíntereken taktikai szinten a védelemnek kedveznek a technológiai változások, azonban stratégiai szinten, a hátország elleni támadásokban a támadóknál van ez az előny, őket segítik az innovációk.
Sokkal nehezebb megvédeni a hátországot, mint megtámadni
– mutatott rá.
Azt látjuk, hogy mind a két fél igen nagy sikerrel tudja támadni a másik hátországát. Nyilván Ukrajna egy aránylag kis ország, Oroszország hatalmas ország, nem lehet akkora kárt okozni nekik. Viszont sokkal könnyebb támadni, mint védeni. Tehát ezért mind a két félnek az érdeke, hogy ebben a szűk szegmensben moratóriumra jusson – magyarázta a szakértő.
Egyúttal a felek meg akarják mutatni a saját táboruknak is, egymásnak is és a világnak is, hogy valamiben meg tudnak egyezni. Mind a két fél egyfajta sikerként fogja otthon eladni ezt a dolgot, és ezzel fogja lemérni, hogy hogyan reagál erre a belső közönség, sikert lát benne vagy egyfajta kapitulációt
– hívta fel a figyelmet Robert C. Castel.
Hasonló a helyzet a hadifoglyok cseréjével, és a szakértő szerint valószínűleg még egy sor olyan kérdést lehet találni, amelyben egyetértésre tud jutni a két fél.
És így fokozatosan haladnak előre az egyre nehezebb kérdések felé. És a kérdés az, hogy a végén sikerül-e elég bizalmat felépíteni ahhoz, hogy találkozzanak valahol a két véglet között, ugyanis nem szükségszerű, hogy a folyamat sikeresen befejeződjön
– mutatott rá.
Az, hogy Vlagyimir Putyin feltételül szabta a fegyverszállítások leállítását, nem új követelés, teljesen beleillik az eddigi orosz politikába – emelte ki a szakértő. Épp azért indította Oroszország a háborút, mert aggódtak, hogy a posztszovjet térségben, Oroszország hátsó udvarában, Ukrajnában kialakul egy katonai erő, amely fenyegetni tudja Oroszországot. Ez lehet akár saját ukrán katonai erő, lehet egy NATO-szövetséges Ukrajna, lehetnek NATO-csapatok – sorolta.
Ilyen szempontból teljesen racionális követelés, hogy ezt a tűzszünetet Ukrajna ne tudja felhasználni arra, hogy megerősödik katonailag, és pont azt a fenyegetést generálja, ami a háborúhoz vezetett
– mondta Robert C. Castel.
Az európai háborúpárti elit pedig pánikol, és nem véletlenül.
Én úgy gondolom, hogy van egy pánik. Itt felépültek politikai narratívák, karrierek, költségvetések erre a háborúra. Egyértelmű, hogy a háború igen jó megélhetést biztosít úgy politikailag, mint anyagilag igen sok embernek
– emelte ki a szakértő.
Nekik kényelmes ez a helyzet, nem akarnak változást. Láthatjuk, hogy például az Európai Unióban minden válságra az a válasz, hogy nagyobb európai integrációra van szükség. Ilyen szempontból az EU vezetői számára a legnagyobb tragédia, ami történhet, hogy nem lesz válság, mert akkor nincs szükség az európai integrációra
– fejtegette.
Trump és Putyin mostani beszélgetése még csak „a kezdet kezdete” – fogalmazott Robert C. Castel. Előre látni, hogy lesznek olyan pontok, amelyekben akkora a távolság a két fél között, hogy igen nehéz lesz áthidalni a mostani feltételekkel. Egy állam akkor egyezik bele a tűzszünetbe, ha nem képes folytatni a háborút, Ukrajnában pedig egyelőre nem az a helyzet, hogy ha nem írják alá a tűzszünetet, holnap reggelre összeomlik az ország.
Én abban sem vagyok biztos, hogy a háború folytatása nem a legolcsóbb megoldás a jelenlegi ukrán elitnek. Nem vagyok biztos benne, hogy a jelenlegi ukrán elit képes lesz megtartani a hatalmi pozícióit, esetleg a fejét, hogyha véget ér ez a háború
– zárta gondolatmenetét Robert C. Castel.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán államfő, Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő (Fotó: AFP)
