December 12-ig kellett volna Magyarországnak elkészítenie a migrációs paktum végrehajtására vonatkozó tervet az Európai Bizottság részére. Bóka János európai ügyekért felelős miniszter január 28-án kifejtette a Szabad Európának, hogy a határidő letelte ellenére a magyar kormány nem tervezi a végrehajtás kidolgozását, írja cikkében a Tényellenőr.
Magyar Péter szeptember 11-én megosztotta a migrációval kapcsolatos álláspontját, amelyben így írt: „Fontosnak tartjuk, hogy a magyar Országgyűlés, hasonlóan más tagállamokhoz, a határok védelmét az európai uniós joggal összhangban lévő jogszabályokkal oldja meg. Ha erre az Orbán-kormány nem képes vagy nem hajlandó, akkor az ebből következő százmilliárdos uniós bírságért a politikai és anyagi következményeket vállalnia kell.”
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke pedig kifejezetten sikerként értékelte a migrációs paktum elfogadását mondván, hatalmas siker az elfogadott migrációs egyezmény. De a migrációs paktum az Európai Néppárt, a szocialista és a liberális frakció közötti koalíciós megállapodás tárgyát is képezte. Ebben a dokumentumban a Tisza Pártot is magában foglaló néppárt vállalta a paktum végrehajtását.
A Tényellenőr megvizsgálta, hogy Magyar Péter fenti állításai, valamint Manfred Weber helyzetértékelése mennyire vágnak egybe az európai és magyar emberek véleményével. Valóban sikereket ért el a brüsszeli migrációs politika?
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
Bár a migrációs paktum csak 2026-tól alkalmazandó a tagállamokban, az Európa projekt-kutatás azt mutatja, hogy az Európai Unió polgárai nem értenek egyet annak szellemiségével, és sokkal inkább a biztonságra és a külső határok megerősítésére helyeznék a hangsúlyt.
A paktum értelmében a tagállamok elveszítik a jogukat a belépési jogosultság megtagadására, az egyes tagállamokba már belépett illegális bevándorlók ellátásáról pedig az adott tagállamnak kell gondoskodnia, miközben a bevándorlók a kérelmük elbírálásának ideje alatt szabadon mozoghatnak.
Ugyan az Európai Unió Tanácsában a migrációs paktumot alkotó teljes jogszabálycsomag ellen mindössze két ország, Magyarország és Lengyelország szavazott, az Európa projekt-kutatás rávilágít, hogy az uniós és brit megkérdezettek döntő többsége (hatvan százaléka) negatívan értékeli a migrációs paktum vívmányait, miközben csupán 27 százalékuk támogatja azt. Egyszerűbben fogalmazva a migrációs paktum kérdésében szakadék húzódik az európai politikai elit akarata és az európai polgárok többségének véleménye között.
A fenti tendencia azonban nem pusztán az alapító tagországokban érvényesül: az Európai Unió tagállamai között jelenleg nincs olyan ország, amelyben a többség támogatását élvezné a migrációs paktum. Az intézkedés legnagyobb mértékben Svédország és az észak-afrikai migrációs útvonal frontországának tekinthető Olaszország lakosságát osztja meg, azonban a paktumot elutasítók aránya (42, illetve 47 százalék) ezekben a tagállamokban is meghaladja az intézkedéscsomagot támogatók hányadát (33, illetve 35 százalék).
Külön kiemelkedő Magyarország, ahol a megkérdezettek több mint háromnegyede (85 százaléka) utasítja el a paktumot.
Népszerű Európában a magyar modell
Mindezek alapján az sem meglepő, hogy Európa-szerte népszerűvé vált a magyar modell, az uniós megkérdezettek közel háromnegyede (74 százaléka) szerint inkább meg kellene erősíteni az EU külső határait, ezzel elejét véve az illegális bevándorlásnak.
A közvélemény ezzel leginkább azokban az országokban ért egyet, ahol a migrációs paktum elutasítottsága is magas.
- Csehországban 88 százalék,
- Lengyelországban 83 százalék,
- Magyarországon 84 százalék,
- Franciaországban és Németországban pedig egyaránt 77-77 százalék szeretné fokozni a határvédelmet.
Több, a migrációval súlyosan érintett országban komoly nehézséget jelent a biztonság kérdése, miközben a lakosság elsöprő többsége a határvédelem szigorítását szorgalmazza. A migrációs paktum, amely az illegális bevándorlóknak szabad mozgást engedélyez, érthető módon nem nyerte el az európai közvélemény bizalmát, ahogy a határországokkal való szolidaritást sem szolgálja, hiszen a válaszadók éppen a határok lezárását sürgetik.
A teljes cikk itt olvasható el.
