Az észt politikus közvetlenül a tavaly év végi hivatalba lépése után kezdett aggályokat megfogalmazni Oroszországgal kapcsolatban. Egy kijevi látogatása során azt írta X-oldalán, hogy „az EU azt akarja, hogy Ukrajna megnyerje ezt a háborút”. Egyes uniós tisztviselők kényelmetlenül érezték magukat Kallas miatt, mivel akkor még egy napja sem volt hivatalban, és olyan mondatokat használt, amelyek abban a helyzetben túlmutattak az EU által jóváhagyott nyelvezeten.
Spanyolország és Olaszország azok közé tartozik, akik ellenezték Kallas kijelentéseit, mivel szerintük Moszkva nem jelent közvetlen fenyegetést az EU-ra nézve.
Ha rá hallgatunk, úgy tűnik, mintha háborúban állnánk Oroszországgal, aminek nem lenne szabad az EU irányvonalának lennie
– jegyezte meg egy meg nem nevezett uniós tisztviselő.
Egy másik kritika Kaja Kallasszal szemben az, hogy a politikus „úgy viselkedik, mint egy miniszterelnök”. Bizonyos uniós tisztségviselők szerint a főképviselő külpolitikai kezdeményezései nem eléggé kidolgozottak, és nem folytat előzetes konzultációkat a támogatás megszerzése érdekében.
A februári, müncheni biztonságpolitikai konferencia után Kallas kétoldalas levelet adott ki az EU-tagállamoknak, amelyben sürgette őket, hogy kompenzálják a Kijevnek nyújtott amerikai katonai támogatás várható leállítását. A dokumentumban Kallas arra kérte a tagállamokat, hogy biztosítsanak legalább 1,5 millió tüzérségi lövedéket Ukrajna számára, és az egyes országok hozzájárulásának arányosnak kell lennie gazdaságukkal. Ez azt jelentené, hogy a nagyobb országoknak több lövedéket kellene biztosítaniuk, ami – egyes uniós fővárosok szerint – kényszert jelentene a támogatásra, ezért nemtetszésüknek adtak hangot.
Ennek eredményeként Kallas kénytelen volt felülvizsgálni tervét, és a legutóbbi uniós csúcstalálkozón kényes magyarázkodások közepette elismerte, hogy a lövedékek vásárlására szánt ötmilliárd eurós összeg az első lépés lehetett volna a Kijevnek nyújtott támogatás növelésére.
Borítókép: Kaja Kallas (Fotó: AFP)
