„Mérgező időzített bomba” a Nova Kahovka-gát felrobbantása után maradt üledék – állapította meg egy tanulmány, amelyet a The Guardian brit napilap szemlézett.
A tómeder üledéke 83 ezer tonna nehézfémet tartalmazott, ez pedig a gát felrobbantásakor a felszínre került – állapítja meg a dokumentum.
A tudósok szerint ezeknek a „rendkívül mérgező” nehézfémeknek (ólom, kadmium és nikkel) valószínűleg kevesebb mint egy százaléka szabadult ki a tó vizének kiürülésekor. Ez azonban korántsem jó hír, mert az eső az üledéket a folyóba mossa, ami komoly veszélyt jelent a helyiekre, ugyanis a vízellátási problémák miatt széles körben használják a folyók vizét.
A Leibniz Institute of Freshwater Ecology and Inland Fisheries ukrán származású, de Berlinben élő kutatója, a Nova Kahovkával kapcsolatos vizsgálatot vezető Olekszandra Sumilova egyenesen a csernobili atomkatasztrófához hasonlítja a gátrobbantás által okozott környezeti kárt.
Mindezek a szennyező anyagok, amelyek a fenéken lerakódtak, felhalmozódhatnak a különböző szervezetekben, áthaladhatnak a táplálékhálózaton, és a növényzettől az állatokon át az emberekig terjedhetnek
– magyarázza a kutató.
A következményei a sugárzás hatásaihoz hasonlíthatók
– hívta fel a figyelmet Sumilova.
A Dnyeper folyón Nova Kahovka településnél található vízerőmű gátját 2023. június 6-án robbantották fel. Az ukránok Moszkvát vádolják a katasztrófa okozásával, Oroszország azonban többször visszautasította a vádakat. A tározó a Zaporizzsja atomerőmű hűtéséhez és Dél-Ukrajna földjeinek öntözéséhez szolgáltatott vizet. A gát felrobbantásakor több mint hatszáz négyzetkilométernyi terület került víz alá.
A Nova Kahovka-gát katasztrófája mérete miatt óriási nyilvánosságot kapott, azonban csupán egyetlen példa arra, hogy a közvetlen veszélyen túl milyen közvetett, és akár évtizedekig ható veszélyt jelenthet a helyiekre az orosz–ukrán háború elhúzódása.
Borítókép: A gátrobbantás után elárasztott terület (Fotó: Anadolu via AFP)
