Robert C. Castel: Az új szíriai hatalom csak annyit bocsát meg, amennyit muszáj

Szíriában újra fellángoltak a harcok, miután az új damaszkuszi vezetés és a tengerpart közelében élő alavita és keresztény felkelők között összecsapások robbantak ki. Az áldozatok száma mostanra meghaladja az ezret. Robert C. Castel, a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója lapunknak arról beszélt, milyen jövő várhat Szíriára.

2025. 03. 10. 7:02
Az új szír kormányhoz hűséges katonák a tengerparti Latakia városa felé tartanak 2025. március 9-én Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Robert C. Castel szerint az új vezetés részéről az amnesztia nem gesztus, hanem politikai eszköz, mivel a katonákon kívül másra nem vonatkozik. 

A kegyelem lehetősége attól függ, hogy ki mennyire hasznos a rezsim számára, és nem attól, hogy valójában mit követett el

– jegyezte meg.

Az amnesztia soha nem az erkölcsi nagyvonalúságról szólt, hanem a hatalom újraosztásának egyik eszköze volt. Szíriában sincs ez másként. Az új hatalom csak annyit bocsát meg, amennyit muszáj – és csak azoknak, akik nem jelentenek rá veszélyt. A többieknek marad a jól ismert szír valóság: ha szerencséjük van, csak elfelejtik őket. Ha nincs, akkor megtalálják

– mondta, hozzátéve, hogy a történelem tele van hasonló példákkal.

 

Humanitárius válság közeleg?

A szíriai helyzet továbbra is rendkívül törékeny, és egy súlyos humanitárius válság fenyegeti az országot. 

Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszoljuk, a mérleg serpenyőjébe kell helyezni úgy a trendeket, mint az ellentrendeket

 – vélekedett Castel.

A szakértő szerint a szektariánus feszültségek eszkalációja, az elvándorlás és a menekültáradatok meglévő mintázata, a központi kormányzat gyengesége, az elharapózó törvénytelenség, a gazdasági összeomlás és az intervenciós hatalmak őrségváltásával járó destabilizáció együttesen komoly veszélyt jelent. Robert C. Castel szerint ezt az új kormány nemzetegyesítő törekvései és az újabb menekültáradattól való nemzetközi félelem ellensúlyozza valamennyire.

Egy ilyen válság kialakulásának esélyét 65–80 százalékra taksálom

 – tette hozzá.

 

Izrael valószínűleg nem vonul be Szíriába

Felmerült annak lehetősége is, hogy Izrael beavatkozhat Damaszkusz környéki drúz településeken, a Golán-fennsíkról kiindulva. Castel szerint azonban túlzóak azok az olvasatok, amelyek a drúzok lakta Szuvayda kormányzóság izraeli annektálásáról beszélnek.

A drúzok kapcsolata Izraellel hosszú évtizedekre tekint vissza, messze a hatnapos háború előtti időszakra, amikor Izrael a Golán-fennsíkkal együtt négy drúz falut is bekebelezett

 – emlékeztetett a szakértő. Az első évtizedekben ez a kapcsolat inkább ellenséges volt, de a szír polgárháború kitörésével olyan dzsihadista játékosok jelentek meg a régióban, akikkel szemben csak Izrael tudott segítséget nyújtani.

Amit nagy valószínűséggel látni fogunk, az egy izraeli támogatás – távirányítással, ahogy azt az 1960-as, 70-es években Kurdisztán esetében láthattuk

− vélekedett Castel.

 

Szíria továbbra is egy instabil ország

A belső feszültségek és a nagyhatalmak beavatkozása miatt felmerül a kérdés, hogy az ország újra széteshet-e, és kiújulhat-e a polgárháború. 

Én úgy gondolom, hogy Szíria esetében a centrifugális erők mindig sokkal erősebbek voltak a centripetálisaknál

 – jelentette ki Castel.

A szakértő szerint az egyetlen dolog, ami egyben tartotta az országot, egy vaskézzel uralkodó diktatúra volt. Most, hogy ez a hatalom meggyengült, a támaszfalak, amelyek a struktúrákat a helyükön tartották, leomlottak. Robert C. Castel azt is elmondta, hogy Szíria egyáltalán nem egy európai értelemben vett nemzetállam.

Tisztában kell lenni azzal, hogy nincs olyan, hogy szír nemzet. Etnikai csoportok, rítusközösségek, törzsek és klánok vannak, mesterségesen meghúzott »trianoni« határok közé szorítva

 – mondta Castel.

Az instabilitás terjedésétől való félelem miatt a környező országok aktívan beavatkoznak Szíriában, hogy a saját stabilitásukat megőrizzék. 

Ezt elsősorban nem a területszerzés kapzsisága diktálja, hanem a félelem attól, hogy a szír káosz hullámai átcsapnak a határaikon

 – tette hozzá.

A nagyhatalmak is egyre inkább jelen vannak a térségben. 

A kurdokat oltalmazó USA és a levantei pozícióiba kapaszkodó Oroszország után Kína is lassan megjelenik Szíriában, az ott harcoló ujgur szélsőségesekre reagálva

 – zárta a gondolatait Robert C. Castel.

 

Borítókép: Az új szír kormányhoz hűséges katonák a tengerparti Latakia városa felé tartanak 2025. március 9-én (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.