„Ez a módszer eddig többé-kevésbé sikeres volt, azonban Trumppal nem működött” – mondja Siklósi. Az amerikai elnök ugyanis nem hagyta, hogy Zelenszkij érzelmi alapon terelje a tárgyalást, és az ukrán elnök hadviselésről szóló érvét – miszerint, ha Ukrajnát nem támogatják, akkor Európa és az Egyesült Államok lehet a következő célpont – azonnal félbeszakította.
Fotó: AFP
Elnapolták az ukrán–amerikai megállapodást
A következmények pedig egyértelműek: az amerikai–ukrán gazdasági és védelmi együttműködés egyik kulcseleme, az ukrán ásványkincsek kiaknázásáról szóló megállapodás elnapolódott. Ha ezt aláírták volna, Ukrajna nem csupán segélyként, hanem az amerikai érdekek révén is biztosíthatta volna Washington támogatását.
Ez a megállapodás egyébként Ukrajnának kifejezetten az érdekében állt volna, hiszen ha ezt aláírják, onnantól kezdve az Egyesült Államok nem csak jótékonyságból segített volna. Hiszen ha anyagi érdekeltsége van benne, akkor fontos lenne számára, hogy Ukrajna ne veszítsen további területeket és megmaradjon a szuverenitása. Most ez persze nem került le végleg az asztalról, de valamennyi időre elnapolódott. Ez az egyik fele. A másik, hogy ahogy eljött Washingtonból, Európa felé vette az irányt, és most megpróbálja Európát ebben a vitában maga mellé állítani, vagy ha úgy tetszik, akkor kijátszani Amerika ellen
– foglalta össze az a megállapodás értelmét a szakértő.
Zelenszkij új célpontja Európa
Miután az amerikai elnökkel folytatott megbeszélése nem az elvárt módon alakult, Zelenszkij Európa felé vette az irányt. Célja, hogy az uniós vezetőket maga mellé állítsa, és amennyiben az Egyesült Államok kivonul Ukrajna támogatásából, Európa vállaljon nagyobb szerepet. Siklósi szerint azonban ez nem lesz egyszerű.
Zelenszkijnek sok támogatója van Európában, különösen a liberális oldalról. Ha sarkítani akarnék, akkor arról fog szólni ez a találkozó, hogy a 80 éve Európa biztonságát garantáló szövetségesünk, az Egyesült Államok mellé állunk-e ebben a kérdésben, vagy pedig Ukrajna mellé
– mondja a szakértő.
Európa számára ugyanis komoly anyagi és védelmi kérdéseket vet fel Ukrajna támogatásának további növelése. A kontinens gazdasága meggyengült, és már most is hatalmas összegeket áldoztak a háború támogatására. Az európai hadianyagkészletek is kimerülőben vannak, hiszen a kontinens jelentős része már így is rengeteg fegyvert küldött Ukrajnának.
Egyrészt az európai gazdaság rendkívül nagy bajban van, most már hosszabb ideje gyakorlatilag nincsen európai gazdasági növekedés, és ebből a nem-növekedésből kellene előteremteni sok-sok milliárdot Ukrajna támogatására. Ez nem fog menni. Másrészt Európa tényleg küldött rengeteg hadianyagot, de gyakorlatilag ezzel kiürítette a raktárait. Most már nagyon kevés raktárban lévő, könnyen mozgósítható hadianyag maradt
– mondta Siklósi.
Valós fenyegetés vagy politikai retorika?
Zelenszkij egyik legerősebb érve, hogy amennyiben Ukrajna elesik, akkor Európa lesz a következő célpont. Siklósi azonban ezt az állítást erősen megkérdőjelezi:
Ha az orosz hadsereg jelenlegi haladási ütemét nézzük, akkor ebben az évszázadban nemhogy Európát, de még Ukrajnát sem fogják teljes egészében elfoglalni. Az oroszok hatalmas veszteségeket szenvedtek, és a jelenlegi technológiai környezetben a védekezés sokkal nagyobb előnyben van, mint a támadás
– magyarázza a kutató.
A modern hadviselésben a drónok és a precíziós fegyverek miatt a harctér teljesen átláthatóvá vált. Ez pedig jelentősen megnehezíti egy támadó hadsereg előrenyomulását.
Ma már, ha egy katona kibújik a lövészárokból, azt azonnal észreveszik és megsemmisítik. Ebben a környezetben nem reális az a félelem, hogy Oroszország képes lenne lerohanni egész Európát
– tette hozzá Siklósi.
Borítókép: Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fehér Házban 2025. február 28-án (Fotó: AFP)
