A keresztút során a korábbi évek hagyományainak megfelelően a keresztet szerzetesek, papok, családok, hitoktatók, menekültek, fiatalok, fogyatékossággal élők viszik. A katolikus egyházfő bár fizikailag nem tud jelen lenni az egyik legfontosabb nagyheti szertartáson, de a Keresztút elmélkedésein keresztül kíván üzenni az emberiségnek Ferenc pápa.
Fotó: AFP
Az ájtatosságokat mélyen átszövi a szentév szellemisége, a remény üzenete, a megtérés és az irgalmasság témái köré épülnek. A pápa minden stációnál párbeszédet folytat Jézussal, őszintén megvizsgálja a bűnt, a szenvedést és az emberiség gyógyulásának szükségességét.
Hétköznapjaink nehézségei a kálváriára vezetnek. De mi az ellenkező irányt választjuk, szembefordulunk, majd megpillantjuk Krisztus arcát, találkozunk vele. Mi megyünk a magunk feje után, de te utánunk sietsz. Tekinteted szívünkig hatol. Ekkor megfordulhatunk és követhetünk téged
– kezdi a szentatya a via crucis bevezető elmélkedését. A tizennégy stációból álló lelki elmélyedés során a pápa Krisztus keresztjének misztériumára fordítja az emberiség figyelmét. Emlékeztet arra, hogy Krisztus az Isten által szeretett világban járta kereszthordozását. A szentatya elmélkedésében azt is felidézi, hogy Krisztus keresztútja során hálát ad az Atyának, amiért elrejtette terveit az okosak előtt, de feltárta a kicsinyeknek.
A veszteségre ítélt bűnös világgal szembeállítja az Isten gazdaságát, amely nem öl meg, nem dob el, nem tör össze.
Alázatos, hűséges. Jézus útja a boldogok útja. Nem pusztít, hanem megművel, javít, védelmez
– fogalmaz a szentatya.
A keresztúti ájtatosság során a szentatya Cirenei Simon alakját idézi a hívek elé, aki véletlenszerűen akadt Krisztus útjába a Gologotán. Nem ő ajánlkozott, de megállították és vállára tették a keresztet.
Nem abba az irányba indult, más tervei voltak. De Istennel így találkozhatunk
– írja a pápa. Az apostolok nem voltak ott Krisztus kereszthordozásánál, de Cirenei Simon igen. Gyakran megesik, hogy valaki mindenét felajánlja, de végül megfutamodik. Simon életét azonban örökre megváltoztatta a Krisztussal való találkozás. Végül a pápa úgy folytatta, Krisztus minket is bevon, megállít, vállunkra helyezi az élet valóságát.
Krisztus tekintete megváltoztatja az ember szívét – írja a Sszentatya az elmélkedés során. A keresztúton tekintetünk Krisztushoz hasonlóan ragyogóvá válhat, áldást sugározhat. Arra buzdít, hogy ne féljünk felállni elbotlásainkból, hiszen Krisztus erre tanított bennünket. A pápa fájdalommal állapítja meg, hogy olyan világot építettünk, amelyet számítások és algoritmusok, a rideg érdek logikája vezérel. Az Úr azonban felemeli az elesettet, örömmel tölti el a szívet, és hazavezet.
Krisztus keresztje az Istenhez vezet, falakat dönt le, adósságokat töröl el, ítéleteket semmisít meg, megbékélést ad a szívnek
– írja Ferenc pápa, majd arra kéri az Urat, hogy térítsen meg magához, hiszen ő mindent megtehet. A nagypénteki elmélkedések végén Assisi Szent Ferenc Laudato sí himnuszát idézi a pápa, majd a szív megtérésének kegyelmét kéri az Úrtól.
Borítókép: Ferenc pápa (Fotó: AFP)
