Ha most tartanák a megmérettetést, a PAS a biztos szavazók 33,1 százalékát szerezné meg. A második helyen az Igor Dodon exelnökhöz kötődő Moldovai Köztársaság Szocialista Pártja (PSRM) áll 17,7 százalékkal. A PSRM-t az Alternativa nevű szövetség követi 12 százalékos támogatottsággal. A korrupcióval vádolt és a büntetőeljárás elől külföldre menekülő Ilan Sor nevével fémjelzett Győzelem blokk 11,6 százalékon áll, a Renato Usatii vezette A Mi Pártunk pedig 8,8 százalékot érne el.
A jelenleg kormányzó PAS-on kívül a felmérésekben megjelenő összes többi politikai erő ellenzékben van.
Míg a hatalmon lévő pártot Európa- és románpárti jelzővel illetik, a vele szemben álló formációk mindegyikét oroszbarátként emlegetik. Ez azt jelenti, hogy együttesen magabiztos többséget képezhetnek a következő moldovai parlamentben a Moszkvával jó viszonyra törekvő pártok. Egy korábbi közvélemény-kutatás szerint a moldovaiak 58,6 százaléka támogatja a Moldovai Köztársaság európai uniós csatlakozását.
A NATO-tagság támogatottsága viszont jóval alacsonyabb, mindössze 30,9 százalékos.
Tavaly novemberben Maia Sandu nyerte az elnökválasztást Alexandr Stoianoglóval szemben. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke akkor az elsők között gratulált Sandunak, hangoztatva, hogy örömmel folytatja az együttműködést az eddigi államfővel Moldova „európai jövőjének” építésében. Sandu környezete a kampányban, de még a megmérettetést megelőző napon is Oroszországot vádolta azzal, hogy beavatkozik az elnökválasztásba.
Az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan tartott népszavazáson a választásra jogosultak több mint fele igent mondott arra a kérdésre, hogy rögzítsék-e az alkotmányban Moldova európai uniós csatlakozási szándékát.
Az EU már tavaly júniusban megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Chisinauval.
Borítókép: Maia Sandu moldovai elnök (Fotó: AFP)
