Egy ukrán professzor bevallotta, súlyos, járványveszélyes helyzet van Ukrajnában

Az ukránok folyamatosan tagadják, hogy súlyos problémák vannak országukban, azonban egy ukrán kutató elismerte a közegészségügyi és járványügyi problémák aggasztó jelenlétét Ukrajnában. A professzor a Fertőző Betegségek Világkongresszusán júniusban, Rómában arról tart majd előadást, hogy Ukrajna területén folyamatosan nő a bakteriális és vírusos fertőzések száma.

Fotó: Luis Alvarez Forrás: Getty Images

A különböző biológiai mintákból izolált kórokozók több mint 30 százaléka nem fermentáló, több gyógyszerre rezisztens organizmus volt.

– fogalmazott a tudományos összegzésben, ami lényegében azt jelenti, hogy az általuk vizsgált kórokozók jelentős részben nem reagáltak a gyógyszerkészítményekre. Vagyis Ukrajnában nagy, sőt, egyre nagyobb arányban vannak jelen azok a baktériumok, amelyek fertőzőek és járványveszélyes helyzeteket teremthetnek, mivel a jelenleg ismert gyógyszerekkel szemben ellenállóvá váltak.

Az ukrán kutató azt is részletezte, hogy melyek azok a betegségek, amelyek esetében a legnagyobb a járványveszély.

A leggyakoribb kórokozók között szerepelt az Escherichia coli (30 százalék), a Salmonella enteritidis (18 százalék), az Acinetobacter spp. (16 százalék), a Klebsiella pneumoniae (21 százalék) és a Pseudomonas aeruginosa (7 százalék)

– írta Sosztakovics, hozzátéve, hogy a rendelkezésre álló kezelési lehetőségek ellenére „a legtöbb izolátum kiterjedt antibiotikum-rezisztenciát mutatott, ami jelentős terápiás kihívásokat jelentett”. Vagyis nehezen vagy egyáltalán nem volt gyógyítható az ezekkel fertőződött beteg.

 A felsorolt kórokozók hétköznapi nyelven a következők:

• kólibaktérium – ez egy olyan baktériumtörzs tagja, amely fertőzés esetén hányást és véres székletet okoz
• szalmonella – szintén hányást és hasmenést okozó baktérium
• Acinetobacter – ebbe a baktériumcsaládba – tudományos portálok szerint – jelenleg 32 alfaj tartozik, melyek közül van, amelyik húgyúti fertőzést és van, amelyik tüdőgyulladást okoz, és a kórházi fertőzésekért is ez a baktérium felel. A Hartmann Science Center által közölt információk szerint „az egyre növekvő multirezisztencia az antibiotikumokkal szemben (MDR = multidrog-rezisztencia) akadályozza az Acinetobacter fajok által okozott fertőzések kezelését.” A portál megjegyzi, hogy a baktérium által okozott fertőzés elsősorban szennyezett vízzel, illetve élelmiszerrel terjed.
• Klebsiella pneumoniae, a szuperbaktérium – ez a baktérium egészséges embereknél a bélflóra természetes része, azonban ha a szervezet legyengül, a tüdőt, a vért és az agyat is meg tudja fertőzni, és tüdőgyulladást vagy akár agyhártyagyulladást is okozhat. A kutatók azért tartják veszélyesnek, mert ez az antibiotikumoknak ellenálló baktérium képes átadni az antibiotikum-ellenálló képességét más baktériumtípusoknak is.
• Pseudomonas aeruginosa – Ez a baktérium a klímaberendezések, valamint a lefolyók, WC-tartályok környezetében telepszik meg, és legyengült immunrendszer esetén akár halálos is lehet. A Nemzeti Népegészségügyi Központ egyik tanulmányában olvasható megállapítások szerint fülgyulladást, de akár vérmérgezést is okozhat. 

Az ukrán tudományos szakember, dióhéjban, következtetéseit is megosztotta a római Fertőző Betegségek Világkongresszusán tartandó előadása kapcsán. Ebben úgy fogalmazott:

A Covid–19 után megnövekedett bakteriális fertőzések antibiotikumok fokozott használatához vezettek, ami hozzájárult az antimikrobiális rezisztencia növekedéséhez. A folyamatos katonai konfliktusok és a Covid–19 okozta tartós egészségügyi terhek tovább súlyosbítják ezeket a kihívásokat. Ez a helyzet stratégiai beavatkozásokat tesz szükségessé a fertőzés-ellenőrzés, az antimikrobiális szerekkel való gazdálkodás és az egészségügyi erőforrások elosztása terén.

 Ukrajna: az Egészségügyi Világszervezet is elismeri, hogy nagy a baj

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és az antimikrobiális rezisztencia (AMR) drámai hatással vannak az országon belüli és kívüli lakosság egészségére, mivel a háború önmagában is olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik az AMR, vagyis a gyógyszerekre nem reagáló baktériumok és vírusok további terjedését

– áll az Egészségügyi Világszervezet 2025. áprilisi jelentésében. 
2023 és 2025 között a WHO fertőzésmegelőzés- és ellenőrzés (IPC) képzést szervezett Ukrajnában. Az oktatás az egészségügyi ellátás minden területét érintő tudást adott át, beleértve a kórházak működését vészhelyzetekben és azok után. A WHO közlése szerint a képzésre – amelyen az alapvető egészségügyi ellátással összefüggő ismereteket oktattak, mint a kézfertőtlenítés vagy az ivóvíz-higiéniai programok végrehajtása – hatalmas volt a túljelentkezés, ami megítélésük szerint azt mutatja, hogy szükség és igény is van az ilyen irányú fejlesztésekre. A legtöbb jelentkező Kijev és Lviv régióból érkezett. 

Borítókép: Védőkesztyűt viselő orvos a klinikán (Fotó: Getty Images )