Az első napján a fesztiválnak sok szó esett Amerikáról, Kínáról és az Európai Unióról. Arról is beszéltek az előadások keretein belül, hogy hogyan változik az egyensúly, mi miatt ilyen nagy a kínai előretörés. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén megrendezett rendezvénysorozaton sokan részt vettek.
Fotó: MTI
David P. Goldman amerikai gazdasági stratéga és Eszterhai Viktor, az NKE EJKK John Lukacs Intézet tudományos munkatársa A vámtarifák árnyékában – az USA és Kína kereskedelmi háborújának hatásai című panelbeszélgetésen, Vörös Zoltán, az NKE John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa moderálásában vitatták meg a téma aktualitásait. A résztvevők kiemelték, hogy bár a Kínából az USA-ba irányuló kivitel teljes leállítása károsítaná Kína gazdaságát, nem pusztítaná el azt.
Emellett Kína szisztematikusan fejlesztette ki az alternatív gazdasági piacait, miközben Európa továbbra is erősen függ az USA-tól. A szakértők megvitatták Kína előrehaladását az elektromos járművek gyártásában és az amerikai autóiparra gyakorolt stratégiai következményeket. David P. Goldman hozzátette, hogy Donald Trump elnök „Amerika első” politikája elsősorban az amerikai jólétre és biztonságra összpontosít, nem pedig az amerikai értékek globális bevezetésére.
A fesztiválon szó esett Kína hatalmi szerepéről is
A nyugati és keleti hatalom és befolyásért tartó globális küzdelemnek a kulcskérdéseit vitatták az egyik panelbeszélgetésen. Erről beszélgetett: Lanxin Xiang, a genfi Graduate Institute of International and Development Studies (IHEID) emeritus professzora és Philip Pilkington, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa.
A beszélgetést Csizmazia Gábor, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa moderálta. Lanxin Xiang Yang professzor hangsúlyozta, hogy Kína nem „felemelkedik”, hanem történelmi gazdasági és politikai pozícióját állítja helyre.
Kritizálta a nyugati sajtónak a „Kína fenyegetés” narratíváját, és kiemelte, hogy a nyugati „egyetemes értékek”, mint a liberális demokrácia, nem alkalmazhatók a konfuciánus gyökerekkel rendelkező Kínára.
A multipoláris világot szorgalmazva elutasította a „kínai modell” fogalmát, mivel az értékrendszerek helyi gyökerekből fakadnak. Philip Pilkington a nyugati perspektívát gazdasági fókusszal mutatta be, kiemelve, hogy Kína 2017 óta a világ legnagyobb gazdasága vásárlóerő-paritáson mérve, ami a Nyugat számára nehezen elfogadható.
A 2016-os kereskedelmi háborúk és a 2022-es orosz–ukrán fegyveres konfliktus nyomán kiszabott szankciók felgyorsították a világgazdaság átrendeződését, Kína pedig a globális dél felé fordult. Philip Pilkington szerint a globális liberalizmus összeomlik, mert az univerzális liberális eszmék nem ültethetők át más civilizációkra, mint India vagy Törökország, amelyek saját történelmi pályájukon haladnak, és hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak vissza kell találnia keresztény civilizációs gyökereihez, miközben tiszteletben kell tartania más civilizációk útját.
A három nagy között zajló verseny is fontos helyet kapott
Az Európai Unió, az Egyesült Államok és a Kína közötti globális versenyről Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, Tárnok Balázs, az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének kutatásért felelős igazgatója és Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója beszélgetett.
