Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is az idei CPAC Hungary felszólalói között volt. – Az elmúlt négy évben nagyon szorosan követtem azt, hogy az Európai Unió gazdaságpolitikája vagy versenyképessége merre halad. Azt kell mondanom, hogy nem jó felé, és amikor arról beszélünk, hogy az Európai Unió versenyképessége miért ment tönkre, akkor azt kell mondanunk, hogy valójában azért, mert maga az Európai Unió tönkretette azt – jelentette ki Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, öt pontban tudja felsorolni, hogy hogyan jutottunk el az elhibázott gazdaságpolitikáig, ami a versenyképességet olyan mélyre tolta, hogy nem is tudja, hogy vissza lehet-e egyáltalán hozni onnan.
Az első ilyen dolog a versenytársakénál sokkal szigorúbb, a fejlődést korlátozó fiskális politika. Ez azt jelenti, hogy amíg az Európai Unió kormányai egy konzervatív fiskális politikában bíztak, nem pedig egy fejlesztő államban, addig az Egyesült Államok a GDP hét-nyolc százalékának megfelelő költségvetési hiányt tartott fönt évente az elmúlt években, és Kína is ilyen mértékű gazdaságfejlesztést csinált. Mint mondta, az Európai Unióban a GDP-arányos költségvetési hiány 2024-ben és előtte is három százalék körül alakult.
Három százalék a hét-nyolc százalékkal szemben. Ez több száz milliárd dollárt jelent évente a gazdaságok között. Miközben a Draghi-jelentés is megállapította, hogy forráshiányos az Európai Unió gazdasága, legalább hét-nyolcszázmilliárd euró kéne gazdaságfejlesztésre
– emelte ki.
Nagy Márton felhívta arra is a figyelmet, hogy míg 2010-ben a tíz legnagyobb GDP-vel rendelkező ország közül négy volt az Európai Unió tagja, addig 2024-ben már csak kettő fért be, 2030-ban pedig valószínűleg egy sem fog beférni. 2010-ben az unió részesedése a világkereskedelemben 16 százalék volt, Kínáé 13, az Egyesült Államoké 11, ám 2024-re teljesen megfordultak az arányok.
A második pont, amiért a versenyképesség tönkrement Nagy Márton szerint, az ideológiavezérelt, üzleti logikától mentes szabályozás. Ez azt jelenti, hogy mindent túlszabályoztak. Minden egyes esetben, amikor jöttek új programok, jött mellé több száz bürokrácianövelő intézkedés.
– Mondok egy nagyon egyszerű dolgot arra, hogy a bürokrácia vagy a bürokratikus törvénygyár hogyan működött. 2019 és 2024 között például az USA-ban 5500 jogi szabályozást hoztak, ugyanezen időszak alatt az Európai Unió szervei 13 ezret, két és félszer annyit. Az uniós szabályozás jelentette bürokratikus teher ma az Európai Unióban a GDP 1,3 százaléka – hívta fel rá a figyelmet.