Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is az idei CPAC Hungary felszólalói között volt. – Az elmúlt négy évben nagyon szorosan követtem azt, hogy az Európai Unió gazdaságpolitikája vagy versenyképessége merre halad. Azt kell mondanom, hogy nem jó felé, és amikor arról beszélünk, hogy az Európai Unió versenyképessége miért ment tönkre, akkor azt kell mondanunk, hogy valójában azért, mert maga az Európai Unió tönkretette azt – jelentette ki Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, öt pontban tudja felsorolni, hogy hogyan jutottunk el az elhibázott gazdaságpolitikáig, ami a versenyképességet olyan mélyre tolta, hogy nem is tudja, hogy vissza lehet-e egyáltalán hozni onnan.
Az első ilyen dolog a versenytársakénál sokkal szigorúbb, a fejlődést korlátozó fiskális politika. Ez azt jelenti, hogy amíg az Európai Unió kormányai egy konzervatív fiskális politikában bíztak, nem pedig egy fejlesztő államban, addig az Egyesült Államok a GDP hét-nyolc százalékának megfelelő költségvetési hiányt tartott fönt évente az elmúlt években, és Kína is ilyen mértékű gazdaságfejlesztést csinált. Mint mondta, az Európai Unióban a GDP-arányos költségvetési hiány 2024-ben és előtte is három százalék körül alakult.
Három százalék a hét-nyolc százalékkal szemben. Ez több száz milliárd dollárt jelent évente a gazdaságok között. Miközben a Draghi-jelentés is megállapította, hogy forráshiányos az Európai Unió gazdasága, legalább hét-nyolcszázmilliárd euró kéne gazdaságfejlesztésre
– emelte ki.
Nagy Márton felhívta arra is a figyelmet, hogy míg 2010-ben a tíz legnagyobb GDP-vel rendelkező ország közül négy volt az Európai Unió tagja, addig 2024-ben már csak kettő fért be, 2030-ban pedig valószínűleg egy sem fog beférni. 2010-ben az unió részesedése a világkereskedelemben 16 százalék volt, Kínáé 13, az Egyesült Államoké 11, ám 2024-re teljesen megfordultak az arányok.
A második pont, amiért a versenyképesség tönkrement Nagy Márton szerint, az ideológiavezérelt, üzleti logikától mentes szabályozás. Ez azt jelenti, hogy mindent túlszabályoztak. Minden egyes esetben, amikor jöttek új programok, jött mellé több száz bürokrácianövelő intézkedés.
– Mondok egy nagyon egyszerű dolgot arra, hogy a bürokrácia vagy a bürokratikus törvénygyár hogyan működött. 2019 és 2024 között például az USA-ban 5500 jogi szabályozást hoztak, ugyanezen időszak alatt az Európai Unió szervei 13 ezret, két és félszer annyit. Az uniós szabályozás jelentette bürokratikus teher ma az Európai Unióban a GDP 1,3 százaléka – hívta fel rá a figyelmet.
A miniszter hozzátette, az unió vállalatainak 32 százaléka szerint a beruházásokat főként a bürokrácia akadályozza.
A harmadik dolog, ami a versenyképességet tönkretette, az elhibázott energiapolitika és az önveszélyes szankciók.
– Lényegében az Európai Unióban ma is három-négyszer többet fizetünk az áramért és a gázért, mint az Egyesült Államokban vagy éppen Kínában, annak ellenére, hogy ezek az árak normalizálódtak. A keleti vagy az orosz gázról és energiahordozókról való teljes leválás, plusz Németországban a nukleáris üzemek bezárása oda vezetett, hogy ma a vállalatoknak a legnagyobb probléma a magas energiaárak. Az európai uniós vállalatok 46 százaléka mondja ezt, hogy a beruházások gátja az energia vagy az elektromos áram magas ára – hívta fel rá a figyelmet a tárcavezető.
A négyes talán számomra az egyik legfájóbb dolog: az autóipar teljes eltemetése
– jelentette ki Nagy Márton. – Ha azt nézzük, hogy az Európai Unióban mely iparágak a legerősebbek, akkor azt kell mondani, hogy a gépipar, illetve az autóipar van elől. Utána jön valahol a vegyipar, illetve a gyógyszeripar. A két vezető iparágunkat lassan el is temethetjük. Ez azért van, mert az autóipar esetén a zöldátállás tekintetében nem hangoltuk össze az ideológiai kérdéseket – amelyeket bár meg lehet kérdőjelezni –: ha már azt mondjuk, hogy legyen zöldátállás, akkor azt össze kell hangolni iparpolitikával. Az iparpolitikának senki nem kérdezte ki a véleményét, és azt, hogy 2035-re el kell érni egy nullaszázalékos kibocsátást, senki nem beszélte meg senkivel. Közben Kína letarolja az autópiacot, az autóértékesítések öt százalékkal estek az Európai Unióban, harminc százalékkal esett a benzines és a gázolajos autók értékesítése, és körülbelül 35 százalékkal emelkedett az elektromos autók és hibrid autók értékesítése, de nem a német autóipar termékeinek eladásai emelkedtek, hanem az olcsó, kompakt, kínai BYD-termékeknek a behozatala, ez növelte ezt az értékesítést.
Az ötödik pont: a jövő technológiájába elfelejtettünk befektetni.
Az Európai Unió nem fektet a jövő technológiába: nincsenek high-tech iparágakban befektetések, nincs űripar, nincs AI vagy csipgyártás, ezeket elfelejtettünk. Míg 2010-ben a világ új szabadalmi beadványaiból az európai részesedés 17,4 százalék volt, 2023-ban már csak tíz százalék.
Ez az öt tényező az, ami miatt az Európai Unió tönkretette a versenyképességét, és jön a plusz egy: Ukrajna felvétele az Európai Unióba, illetve a háború finanszírozása
– emelte ki Nagy Márton. – Évente az Európai Unió költségvetéséből százmilliárd eurók mennek Ukrajna finanszírozására, ha pedig felvesszük Ukrajnát, az olyan költséget fog okozni a tagállamoknak, ami a versenyképesség rendbe hozását megnehezíti – fejtette ki Nagy Márton, és kiemelte:
Ebben az esetben most azt kell, hogy mondjam, hogy a jelenlegi brüsszeli bürokrácia, politikai berendezkedés nem képes arra, hogy ezt a versenyképességi fordulatot végrehajtsa. Nincs is rá, úgy tűnik, igénye. Ebből adódóan az Európai Unió és annak iparágai lényegében eltűnésre vannak kárhoztatva, csak politikai irányváltás következtében lehet és van esélye Európának újra naggyá lenni, és az európai gazdaságot erről a lélegeztetőgépről levenni és bedurrantani.
Nagy Márton hozzátette, azt meg kell hagyni, hogy az Európai Unió gazdasága mindig is stabil alapokon állt. – Ha hozzáértő kezekbe kerül, én azt gondolom, hogy lehet rá építeni. Gazdaság nélkül azonban nincs költségvetés, nincs gazdagodás, nincs pénz, ezt mindenkinek meg kell érteni, minden politikusnak – mondta a miniszter, és hozzátette, egy fontos dolgot még elfelejtett Európa: hogy olyan pillérekre állítsa a gazdaságpolitikát, ami vállalkozóbarát.
És itt hadd mondjam el a magyar utat végezetül. Azt gondolom, hogy ez sikeres, ez egy jó út. Miért? Mert ez munkaalapú gazdaságra épül. Családalapú társadalomra épül, vállalkozásokra épül, mi meghallgatjuk a vállalkozókat. Nem szeretnénk elmondani nekik, hogy mi a tuti. Nem akarjuk azt elmondani nekik, hogy mi jobban tudjuk. Ők tudják jobban, ők kockáztatják a pénzüket. Úgyhogy hallgassuk meg őket, mondják meg, mi az irány, és próbáljuk meg segíteni őket
– fogalmazott a miniszter, és hozzátette, a versenyképességet helyre kell állítani, az adókat, a bürokráciát csökkenteni kell – ez a magyar út, ezt lehet követni.
Borítókép: CPAC Hungary (Fotó: Csudai Sándor)
