Ukrajna légicsapása globális kockázatokat rejt

A dróntámadásokkal végrehajtott, példátlan akciót az Ukrán Biztonsági Szolgálat szervezte, ám a részletek alapján felmerül a nyugati közreműködés lehetősége is. Ukrajna célba vette az orosz hadászati légierő egy részét, és ezzel olyan stratégiai fenyegetést jelentett, amelyre Moszkva előbb-utóbb válaszolni fog – figyelmeztet Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő.

Ukrajna dróntámadása stratégiai bombázókat semmisített meg. Forrás: Facebook

A stratégiai bombázók ellen indított ukrajnai támadás következményei túlmutathatnak az orosz–ukrán háború eddigi keretein. Somkuti Bálint szerint a különleges akció mögött több szinten is felmerül a nyugati szerepvállalás: az ukrán drónok önmagukban nem képviselnek új minőséget, ám a célpontok kiválasztása, a támadás időzítése és a pénzügyi háttér már messzebbre mutat. Az orosz válasz sem marad el – kérdés, hogy meddig megy el Moszkva, és hogyan reagál erre a világ.

Ukrajna Olenja légi bázis elleni támadása kiválthatja az orosz válaszcsapást. A Nyugat háborús logikája is szerepet játszhatott – állítja Somkuti Bálint
Forrás: Facebook

Ukrajna nem egyedül dolgozott

– A kivitelezés semmi olyan eszközt nem tartalmazott, amellyel az ukránok ne rendelkeztek volna

– mondta lapunknak a szakértő, ugyanakkor kiemelte: több ponton is valószínűsíthető a nyugati részvétel. 

– Az egyik ilyen terület a célpontok kiválasztása és a támadás időzítése volt – vagyis hogy mikor tartózkodott a legtöbb repülőgép a helyszínen. Ezt az ukránok saját forrásból aligha tudhatták, vagy legalábbis jóval kisebb eséllyel.

Somkuti szerint emellett a finanszírozási háttér is kritikus kérdés. Egy ilyen szintű művelet lebonyolítása nemcsak technológiai, hanem jelentős anyagi erőforrásokat is igényel, amiben – mint fogalmazott – ha nem is közvetlen nyugati segítség, de például kapcsolatok, illetve közvetlen pénzügyi segítségnek az eshetősége felmerül.

A támadás stratégiai kockázatot teremtett

A mostani támadás egyik súlypontja az volt, hogy az orosz hadászati légierő gépeit, köztük nukleáris töltetek hordozására is alkalmas bombázókat semmisítettek meg. Ez nemcsak katonai, hanem politikai szempontból is más megvilágításba helyezi az akciót.

– Kétfajta atomfegyverről beszélünk, és ezt mindig elfelejtik, amikor atomfegyver alkalmazásáról beszélnek

– mutatott rá a szakértő. A hadászati fegyverek városok, ipari központok ellen irányulnak, a harcászati eszközök viszont konkrét katonai célokat támadnak. Előbbinek az alkalmazását Somkuti rendkívül kis esélyűnek tartja, utóbbinak pedig egyelőre nincsenek meg a katonai feltételei, hiszen az orosz erők lassan, de haladnak előre egyértelműen, és olyan orosz területek nincsenek fenyegetve, amelynek elvesztése egy ilyen szélsőséges eszköz bevetését indokolná.

A támadás ugyanakkor érinthette a nukleáris eszközök hordozására szolgáló gépeket, amelyeket – az új START-megállapodás értelmében – a könnyebb ellenőrizhetőség érdekében nyílt térben tárolnak. 

– Tegyük hozzá, hogy nem tudjuk, hogy a megsérült gépeknek milyen képességeik voltak

– mondta Somkuti, és hangsúlyozta, hogy az orosz vezetés saját hanyagsága is közrejátszhatott a sikeres támadásban.

A lengyel bázisok nem valószínű célpontok

Az utóbbi hetekben nagy figyelmet kapott az is, hogy az Ukrajnának átadott F–16-os vadászgépek állítólag lengyelországi bázisokon állomásoznak. Felmerült, hogy Oroszország megtorlásként ezeket is célba veheti. Somkuti azonban kizártnak tartja a NATO-tagország elleni közvetlen támadást:

– Egy NATO-tagállam elleni katonai támadás a kiváltó indoktól függetlenül az 5. cikkely alkalmazását vonhatná magával, ezáltal az Orosz Föderáció háborúba keveredne a NATO-val, amelyet eddig minden eszközzel igyekezett elkerülni.

A válasz Somkuti szerint inkább Ukrajna területén belül képzelhető el, és olyan célpontokat érinthet, amelyeket eddig megkíméltek:

Kijevet és a Kijevben található kormányzati célpontokat emelném ki, illetve azokat a létesítményeket, amelyeket eddig egyrészt hatékonysági, másrészt – mondjuk így – távolabbi megfontolások szempontjából nem támadtak. Ilyenek például a Dnyeperen átvezető hidak.

More footage from the site, reportedly near/at Olenya Air Base. It is claimed that 10 explosions were heard prior to a fire breaking out. https://t.co/iOdw6oGou6 pic.twitter.com/zW6dgMImTK

— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) June 1, 2025

A Nyugat már nem fékezi, hanem vezeti Kijevet

A háború további eszkalációja nemcsak ukrán, hanem nyugati szándékokat is tükrözhet – véli a szakértő. Bár a hírek szerint az amerikai vezetés nem tudott a támadásról, ez nem jelenti azt, hogy a Nyugat összességében elhatárolódna az efféle akcióktól.

– A nyugati közvélemény véleménye a nyugati döntéshozók számára mellékes. […] A Nyugat a nyugati vezetés szándékainak megfelelően cselekszik, amely egyértelműen egy háborúra készül Oroszországgal szemben.

Az orosz válasz bármilyen formában is jön, Somkuti szerint a nyugati média könnyen beilleszti majd a már kialakított narratívába: „az oroszok újabb barbár támadása”. A szakértő szerint azonban valójában a Brjanszki és Kurszki régióban történt hídrobbantások sokkal súlyosabbak: 

– Az egyiknek a következtében egy személyvonat kisiklott, tucatnyi halottal és 120 közötti súlyos sérültet okozva. Ez az, ami inkább a megtorlást kiváltja az orosz vezetés részéről.

Borítókép: Ukrajna dróntámadása stratégiai bombázókat semmisített meg (Forrás: Facebook)