Drónok harca: forradalmi változások a modern hadviselésben

A háborús dróntechnológia az elmúlt években soha nem látott ütemben fejlődött, gyökeresen átalakítva a modern hadviselés arculatát. A pilóta nélküli repülőeszközök mára a felderítés mellett támadó- és védekezőműveletekben is kulcsszerepet játszanak.

A Scan Eagle UAV egy kis GPS-vezérelt kémrepülőgép, amely akár tizenöt órán keresztül is képes egy kijelölt harctér felett repülni, és valós idejű képeket közvetlenül a kiindulási pontjára küldeni Forrás: USMC/AFP

A védekezés terén is jelentős előrelépések történtek. Az Egyesült Királyság új StormShroud nevű elektronikus hadviselési drónjai képesek megzavarni az ellenséges radarokat, így oltalmazva a költséges, ember vezette vadászgépeket, mint az F–35 és a Typhoon. Ezek a drónok a Tekever AR3 platformra és a Leonardo BriteStorm rendszerre épülnek, és az ember–gép együttműködés jövőjének fontos mérföldkövét jelentik.

Ukrajna: a drónháború élvonalában

A 2022-ben kezdődött orosz–ukrán háború a dróntechnológia éles bevetésének színterévé vált. Ukrajna élen jár az innovatív drónmegoldások alkalmazásában. A Wild Hornets nevű ukrán gyártó például olyan FPV (First Person View) drónokat fejlesztett, amelyek gránátvetőkkel vannak felszerelve, lehetővé téve a távoli célpontok precíz megsemmisítését.

Azonban a drónok elleni védekezés is rohamosan fejlődik. India például sikeresen tesztelte a Bhargavastra nevű, alacsony költségű drónellenes rendszert, amely mikrorakétákkal képes másodpercek alatt hatástalanítani akár egész drónrajokat is.

A jövő hadviselése: autonóm rendszerek és mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) integrálása a drónokba új távlatokat nyit meg a hadviselésben. 2020-ban egy török gyártmányú drón állítólag önállóan, emberi beavatkozás nélkül hajtott végre támadást Líbiában, ami az első ilyen dokumentált eset a történelemben. Ez rávilágít az autonóm rendszerekben rejlő potenciálra és az ezzel járó etikai kérdésekre.

Az amerikai hadsereg katonái egy RQ–7B Shadow drónt figyelnek, amelyet egy katonai bázisról indítanak (Fotó: AFP/Patrick Baz)

Szakértő: A drónok csupán módosítják, nem változtatják meg a háborút

A drónokkal kapcsolatosan sokszor hangzik el a csodafegyver kifejezés, azonban Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő lapunknak hangsúlyozta:

A drónokkal kapcsolatban nagyon sok hír érkezik, és egyfajta csodafegyvert látnak bennük, holott minden egyes technikai újítás csak módosítja a háborút, de nem változtatja meg.

Somkuti Bálint (Forrás: Facebook/Somkuti Bálint)

A kezdetek: a légtér meghódítása hadászati célokra

A légtér hadászati célú felhasználása óta a szárazföldi csaták elválaszthatatlanul összefonódtak a légi háborúval. Ebben a folyamatban jelentek meg a drónok.

Amióta a levegőt is használják háborús célra, azóta minden egyes szárazföldi csata egyben légi csata is. Ebben a folyamatban jelentek meg a drónok.

A szakértő elmondta, hogy az első komolyabb drónbevetés 1982-ben, a libanoni Bekaa-völgyben volt, ahol az izraeli légierő távirányítású eszközökkel figyelte meg a szír légvédelmi rendszereket, és csaliként is alkalmazta őket.

Innentől kezdve számíthatjuk a drónkorszakot, ami – számtalan egyéb eszközzel kiegészülve – gyakorlatilag napjainkig is tart.

Az orosz–ukrán háború katalizátorként hatott a dróntechnológia fejlődésére és elterjedésére.

Az orosz–ukrán háború nagyon komoly fejlődést hozott ezen a területen. Már korábban is beszéltek arról, hogy a drónok komoly változásokat fognak hozni a hadviselésbe, de elterjedésükhöz, illetve ilyen fokú használatukhoz ez a konfliktus kellett

– tette hozzá Somkuti Bálint.

Már a délszláv háborúban is megjelentek a mai modern drónok előfutárai.

Már a kétezres évek elején megjelentek azok az amerikai eszközök, amelyek az 1999-es NATO-, illetve amerikai légicsapások során pilóta nélkül figyelték és derítették fel a délszláv háborúban a légvédelmi állásokat, és nagyon sok helyen már korábban megjelentek az úgynevezett kamikazedrónok is. Ami újdonság az orosz–ukrán háborúban, az az iszonyatos tömeg, amiben alkalmazzák a drónokat

– mutatott rá Somkuti Bálint.

Egy pilóta nélküli repülőgép, amelyhez egy Hellfire rakéta van rögzítve (Fotó: AFP/Amerikai Légierő)

A drónok okozta veszteségek mindkét oldalon egyre nőnek, ami a technológia jelentőségét tükrözi.

Némi túlzással azt is szokták mondani, hogy kiválthatja a tüzérséget. Ez nyilván nem igaz, de nagyon jól mutatja azt, hogy egyre több vesztesége van a különböző katonai alakulatoknak a front mindkét oldalán, amit drónok okoznak.

A felhasználási területek

A drónoknál kétféle felhasználási területet különböztethetünk meg:

Az egyik a felderítő-, a másik pedig a csapásmérő drón. Ezen belül is a legnagyobb szerepe a kamikazedrónoknak van.

A felderítődrónok szenzorokkal, kamerákkal, hőkamerákkal vagy infravörös egységekkel figyelik a csatamezőt.

Ezáltal mára jelentősen csökkent a frontvonalon a meglepetés lehetősége, a mindent látó szemek és a műholdak elől ma már nem lehet elrejtőzni.

A Bayraktarhoz hasonló drónok kombinált képességeikkel váltak elterjedtté. Képesek felderítésre és csapásmérésre is, hiszen fegyvereket – akár páncéltörő rakétákat – rögzíthetnek rájuk.

Képesek megfigyelni és felderíteni, emellett csapásmérésre is alkalmasak, hiszen négy ponton lehet rájuk fegyvert rögzíteni. Ezek kisebb, akár páncéltörő rakéták is lehetnek.

Az orosz–ukrán háborúban a civil drónokból átalakított katonai drónok is jelentős szerepet kaptak, főként megfigyelési feladatokra és kamikazetámadásokra.

Az orosz–ukrán háborúban később jelentek meg a civil drónokból átalakított katonai célú drónok. Alapvetően ezek megfigyelődrónok, illetve egy robbanóeszközzel kiegészítve ezekből hatásos kamikazedrónt lehet készíteni. Ebből a sorból kilóg az orosz Lancet 3, amely jellegzetes, kettős x szárnyban elrendezett vezérsíkjaival egy rendkívül jó manőverezőképességű és hatásos drón, ami sok ukrán veszteséget okozott.

Ukrán oldalon a mezőgazdasági drónból átalakított, nyolcpropelleres Baba Jaga drón szerzett hírnevet.

A háborúban mindkét fél igyekszik megsemmisíteni az ellenséges drónokat, ahogy az oroszok Lancetekkel és kisebb drónokkal támadják a Baba Jagákat, az ukránok pedig az orosz Orlan drónokat.

Érdekesség, hogy a fronton bevetett drónok jelentős része Kínában készül.

A fronton bevetett drónoknak a 90 százaléka Kínában készül, Oroszországban és Ukrajnában összeszerelik őket, és ott teszik katonai bevetésre alkalmassá.

A legújabb fejlesztések

A drónok irányítása általában rádióhullámokkal történik.

A drónok olyan pilóta nélküli távirányítású repülő eszközök (UAV – unmanned aerial vehicle), amelyek irányítását általában rádióhullámokkal oldják meg. A drónok jelentette veszély miatt mindkét oldalon megjelentek az elektronikai hadviselés eszközei, és komolyan el is terjedtek.

Sok drónbecsapódásról készült felvételen látható, hogy a kép az utolsó métereken eltűnik a drónzavarók miatt.

Ennek oka az, hogy sok jármű fel van szerelve olyan drónzavaróval, amely lehetetlenné teszi az utolsó fázisban történő irányítást. Egy gyorsan haladó drón azonban már nem megállítható.

A felderítődrónoknál, ahol a kép valós idejű továbbítása kritikus, a rádióhullámok zavarása komoly problémát jelent. Ezért egyre gyakrabban alkalmaznak optikaikábel-vezérlésű drónokat. Bár ez a megoldás csökkenti a hasznos terhelést a vékony optikai kábel miatt, cserébe gyakorlatilag zavarhatatlan adatkapcsolatot biztosít.

Hatékonyság kontra költség

A szakértő arról is beszélt, hogy bár a drónok hatásos fegyverek, de alapvetően olcsó eszköznek számítanak. 

Azért tudtak így elterjedni, mert sokkal hatékonyabbak és sokkal pontosabbak, mint a többi megoldás, ennek megfelelően relatív, hogy mennyibe kerülnek, mert az a fontosabb, hogy a háborúban milyen hatást képesek kiváltani.

Összehasonlítva egy drón és egy tüzérségi lőszer árát, a lőszer olcsóbb, de nem irányított.

A drónt arra találták ki, hogy célokat semmisítsen meg. A piacon kapható drónok ára alacsonyabb, de ebben az esetben a végső hadászati felhasználáshoz azt még módosítani kell. Robbanóanyagot rátenni, módosítani a vezérlését.

Az ukrán fegyveres erők sok kis méretű repülőből átalakított drónt használnak, amelyek hatótávolsága akár az ezer kilométert is meghaladhatja. Ezek beszerzése és átalakítása sem olcsó.

Ezt megvenni sem olcsó, és még át is kell alakítani, ezért az árak fegyvertípusonként eltérőek, és a fegyvereknél emellett nagyon komoly árréssel is lehet számítani

– hangsúlyozta a szakértő.

A drónok ára kategóriától függően néhány száz dollártól egészen milliós drónokig terjedhet, a feladattól és a mérettől függően.

– összegezte Somkuti Bálint.

A dróntechnológia fejlődése tehát alapjaiban alakítja át a modern kori hadviselést. Az olcsó, gyorsan gyártható és sokoldalú drónok lehetővé teszik, hogy kisebb országok vagy akár nem állami szereplők is hatékonyan vegyenek részt a modern konfliktusokban. Ez komoly kihívásokat is jelent a hagyományos hadseregek számára, amelyeknek alkalmazkodniuk kell az új fenyegetésekhez.

Borítókép: A Scan Eagle UAV egy kis GPS-vezérelt kémrepülőgép, amely akár tizenöt órán keresztül is képes egy kijelölt harctér felett repülni és valós idejű képeket közvetlenül a kiindulási pontjára küldeni (Fotó: USMC/AFP)