A főzésért felelős szolgáltató Gelsenkirchen további kilenc iskoláját is ellátja. A döntés értelmében ezekben az intézményekben kizárólag olyan hús kerül az étlapra, amelyet hagyományos, iszlám előírások szerint vágtak le – tehát az állatnak például teljesen ki kell véreznie a vágás során.
Többségben a migrációs hátterű diákok
Gelsenkirchen diákjainak mintegy 60 százaléka migrációs háttérrel rendelkezik, egyes városrészekben ez az arány még ennél is magasabb. Ennek tükrében a városi iskolai étkeztetési tanács már 2010-ben döntött a sertéshús teljes mellőzéséről az iskolákban. A halal ételek bevezetése tehát nem egyik napról a másikra történt: a döntés egy évek óta tartó folyamat része. Szakértők szerint a változások tükrözik a német iskolák társadalmi összetételének átalakulását.
Az étkezési szokások átalakulása nem csupán Gelsenkirchenre jellemző. Már 2016-ban jelezte a Német Táplálkozási Társaság akkori alelnöke, Ulrike Arens-Azevedo, hogy a sertéshús idővel kiszorul a német iskolai menzákról.
Más iskolák is követik a példát
Nem a gelsenkircheni iskola az egyetlen. 2024 nyarán a baden-württembergi Ottersweier városában működő Moosland speciális iskola is kizárólag halalkompatibilis ételeket vezetett be – teljesen mellőzve a nem iszlám előírások szerint készült ételeket. A döntéseket támogatók kulturális érzékenységre, vallási toleranciára és a gyerekek étkezési biztonságára hivatkoznak. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy a többségi elvárásokat figyelmen kívül hagyva kizárják azokat a diákokat, akik más étkezési szokások szerint élnek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!