Németországban napirenden a sorkatonaság – törvény készül a kötelező katonai szolgálatról

Németországban egyre élénkebb vita zajlik a sorkatonaság visszaállításáról és a katonai szolgálat szabályozásáról szóló új törvényjavaslatról. A kormány – a jelenlegi globális biztonsági helyzetre hivatkozva – egyetért abban, hogy a Bundeswehrnek sürgősen több katonára van szüksége, de a módszerről mély politikai vita alakult ki.

A Bundeswehr katonái az ünnepélyes eskütételen Fotó: Jens Kalaene Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP

Sorsolás dönthet a behívásról – de nincs politikai egyetértés

A CDU/CSU és az SPD tárgyalói kötelező sorsolási rendszerben állapodtak meg, hogy meghatározzák, kiket hívjanak be, ha nem lesz elegendő önkéntes. A törvénytervezet első olvasata előtt azonban az SPD frakciója visszavonta támogatását, így a javaslat továbbra is vitás. Pistorius szerint a probléma nem a sorsolás, hanem az, hogy nem minden fiatal férfit hívnának be, ami szerinte sértené az egyenlő bánásmód elvét.

Dániában például már most is működik sorsolás: az alkalmas férfiak (és 2026-tól nők) közül sorshúzással választják ki az újoncokat, bár a szükséges létszám nagy részét önkéntesek adják, így a sorsolásra ritkán kerül sor.

A német katonai szakértők azonban szkeptikusak. Josef Rauch, a Bundeswehr bajorországi szervezetének vezetője szerint az önkéntes rendszer nem lesz elég:

Ha az adófizetést sem lehet önkéntessé tenni, miért gondoljuk, hogy a katonai szolgálat működne így?

Ezzel szemben Patrick Sensburg, a tartalékosok szövetségének elnöke bizakodó: szerinte a tervek szerint 2026-ban hatályba lépő rendszerhez elegendő önkéntes is akad majd.

Németország mellett Brüsszel is háborúra készül

A sorkötelezettséget Németországban 2011-ben függesztették fel, de azóta a hadsereg létszáma jelentősen csökkent, miközben a nemzetközi biztonsági helyzet romlott. Pistorius célja, hogy 2029-re 80 ezer új katonát toborozzanak, ezzel erősítve az ország védelmi képességét.

A miniszter és több szakértő szerint Oroszország akár öt éven belül képes lehet megtámadni egy NATO-országot – ezért Németországnak fel kell készülnie a legrosszabbra.

Friedrich Merz német kancellár beszédet mond (Fotó: Hans Lucas/AFP/Serge Tenani)

A döntés Németországban egyelőre még várat magára, de az biztos, Európa a béke korából a felkészülés korszakába lépett. Minden eddiginél nagyobb méreteket öltött a háborús készülődés Európában.

Európa nem áll háborúban de ez már nem is béke 

– jelentette ki nemrég Friedrich Merz német kancellár.

A brüsszeli elit is egyre többször és egyre nyíltabban beszél az európai katonai beavatkozásról

Az Európai Unió vezetői, élen Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság bíróság által elmarasztalt elnökével, illetve Manfred Weberrel, az Európai Néppárt háborúpárti vezetőjével mindent megtesznek, hogy szítsák a háborús pszichózist.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Manfred Weberrel, az EPP elnökével (Fotó:  AFP/Frederick Florin)

Aki gyenge, annak nem lesz békéje, csak veresége

– hangoztatta Von der Leyen egy korábbi beszédében, világossá téve, hogy szerinte a békéhez nem tárgyalás, hanem további fegyverszállítások és a konfliktus eszkalációja vezet.

Az Európai Bizottság elnöke májusban az Európai Parlamentben arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök további támadásokat indíthat, ha Ukrajna nem a saját feltételei szerint köthet békét Oroszországgal.

Ursula von der Leyen kijelentései nagyon is azt mutatják, hogy az Európai Unió vezetése olyannyira elkötelezett Ukrajna integrációja mellett, hogy nem törődnek azokkal a veszélyekkel, amelyeket a csatlakozás magával hozna. De a néppárti Manfred Weber sem maradt le a háborús uszításban: szerinte 

az EU-nak készen kell állnia arra, hogy Oroszországgal szemben katonailag is fellépjen,

miközben tagállami vezetőket szólít fel a védelmi kiadások növelésére.

Borítókép: A Bundeswehr katonái az ünnepélyes eskütételen (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Jens Kalaene)