Most dől el a Közel-Kelet sorsa és az olajpiac jövője

Benjamin Netanjahu bejelentette, hogy Izrael és az Egyesült Államok közös katonai műveletet indított az iráni rezsim jelentette fenyegetés megszüntetésére. Az „Oroszlán Üvöltése” hadművelet célja az izraeli kormányfő szerint annak megakadályozása, hogy az iráni vezetés nukleáris fegyverhez jusson. A kialakult helyzet következményeiről, Irán mozgásteréről, a térség stabilitásáról, valamint az olajpiacra és a migrációra gyakorolt hatásokról Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője válaszolt lapunk kérdéseire.

Robbanások rázták meg az iráni fővárost (Fotó: AFP)

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael és az Egyesült Államok közös katonai műveletet indított az iráni rezsim jelentette fenyegetés megszüntetésére. Az izraeli kormányfő részletezte, hogy az Oroszlán Üvöltése hadművelet célja annak megakadályozása, hogy az iráni vezetés nukleáris fegyverekhez jusson. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője válaszolt lapunk kérdéseire. 

Sayfo Omar: Irán miatt most dől el a Közel-Kelet sorsa és az olajpiac jövője (Fotó: AFP)

Az elmúlt években a Közel-Kelet összességében stabilabb lett Irán gyengülésével. Egészen a közelmúltig Irán nagyon erősen jelen volt a proxyhálózatán keresztül, ezek állami és nem állami szereplők: Irakban, Szíriában, Libanonban, palesztin területeken. Ez a proxyhálózat jelentősen meggyengült az elmúlt időszakban, és most már az országok többsége jó kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal, legalábbis valamilyen formában együttműködik vele.

– magyarázta a szakértő. Azzal folytatta, hogy innentől kezdve ez szükségszerűen stabilizálta az elmúlt hozzávetőleg két évben – a gázai háború kezdete óta eltelt időszakban – a Közel-Keletet. Kifejtette, hogy ami most történik, annak nem látható a kimenetele. 

Az látszik, hogy Iránnak korlátozottak a válaszlehetőségei. Nem tudjuk, milyen rakétái vannak, vagy mennyi van belőlük, ez, gondolom, az elkövetkező napokban valamelyest látszani fog. Ami biztos, hogy Iránnak a proxyhálózata nagyon rossz állapotban van, így őket kisebb mértékben tudja bevonni egy válaszcsapásba, mint amennyire kívánatos lenne számára

– hangsúlyozta, majd kitért rá, hogy Irakon belül az látszik, hogy a különböző síita csoportok már a 12 napos háborúból is kimaradtak, éppen azért, mert tudták, hogy akkor ők is ki lesznek téve az izraeli, illetve amerikai válaszcsapásoknak, emellett fontosabb volt a számukra a belpolitikai pozíciójuk, azon belül is a politikai, gazdasági státus megőrzése Irakon belül. Szíria most már gyakorlatilag az amerikai tábort erősíti, Libanonban a Hezbollah árnyéka önmagának, elvesztették gyakorlatilag a rakétáik jelentős részét és szinte az összes katonai vezetőjüket.

Iran war throws oil market into biggest crisis in decades: Bousso https://t.co/1tcQ9nfy0V

— BOE Report (@BOEReport) February 28, 2026

A Hezbollah jelenlegi vezetője, Naim Kászem pedig polgári irányból érkezett, tehát ő nem olyan hadviselt ember, mint az elődje vagy akár azok, akiket elvesztettek. Retorikailag persze ő is kiáll Irán mellett. Ez több szempontból is fontos, például azért, mert továbbra is Iránból kapják a Hezbollah-tagok a fizetésüket, ráadásul dollárban, tehát fontos nekik az, hogy szóban kiálljanak, de kapacitásuk nagyon kevés van arra, hogy bármit válaszoljanak Izraelnek

– részletezte. Az elmúlt időszak tapasztalati alapján elmondható, hogy a húszi lázadók már a gázai konfliktus idején is próbáltak kihátrálni. Kevés partnerre számíthat Irán, ugyanakkor a közel-keleti helyzetnek destabilizáló hatása van az olaj világpiaci árára vagy akár az egész térségre nézve, hogyha lezárják a polgári légi közlekedést és a légi áruforgalmat a támadások és katonai akciók miatt. 

🚨 BREAKING: MAJOR ESCALATION IN MIDDLE EAST
​The U.S. and Israel have launched joint military operations (Operation Epic Fury / Operation Lion's Roar) against Iran.
​Retaliation: Iran has reportedly responded with ballistic missile strikes targeting U.S. bases in Qatar,… pic.twitter.com/JHv5zK9M8y

— SITA SHARMA (@sharma_S9) February 28, 2026

Emelkedésnek indultak az olajpiaci árak, általánosságban elmondható, hogy egy konfliktus esélye vagy lefolyásának várható ideje sokszor az olajpiacnak a mozgásáról mérhető le. A 12 napos háború idején az olajpiac nagyon jól beárazta azt a konfliktust is, és akkor nem volt jelentős növekedés. Most van valamelyest növekedés, de ma kezdődött az egész akció. Egy pár nap múlva lehet nagyjából megmondani, hogy az olajpiac ezt hogyan árazza be

– fejtette ki a kutatási vezető. A szakértő szerint az biztos, hogyha Irán lezárja a Hormuzi-szorost, azzal árt több arab országnak: a szaúdiaknak, a kuvaitiaknak, az emirátusoknak, mondjuk utóbbiaknak kisebb mértékben, mert ők szárazföldön is ki tudják az olajukat juttatni az Indiai-óceánhoz, de elsősorban magának árt, hiszen a saját olajának ott megy át a jelentős része. Tehát egy ilyen lépéssel Irán is elveszítené a bevételének egy jelentős részét, ráadásul egy olyan időszakban, amikor igazán kellene ez neki, hiszen a tüntetések, amik megrázták az országot az elmúlt időszakban, elsősorban a rossz gazdasági helyzet miatt következtek be.

Iran's revolutionary guards tell ships passage through Strait of Hormuz 'not allowed', EU naval mission official says https://t.co/C1PTxMv3wd https://t.co/C1PTxMv3wd

— Reuters (@Reuters) February 28, 2026

Az energetika terén kifejezetten problematikus a kialakult helyzet, különösen egy ilyen helyzetben, amiben van Magyarország. A migrációs téren Magyarországot közvetett módon érintheti a közel-keleti konfliktus. Törökországban most is vannak iráni menekültek, Iránban nagy számban vannak afgánok, ők jellemzően egyébként onnan tovább utaznának Törökország fele. Törökország ugyanakkor egy határkerítést húzott fel szinte teljes hosszában az iráni határon, így lassítani tudná az áramlást.

Viszont hogyha a helyzet nem stabilizálódik, és mondjuk kialakul egy hatalmi vákuum, adott esetben valamiféle polgárháborús helyzet, akkor ez egy nagyon erős migrációs nyomást jelenthet Európa számára

– magyarázta Sayfo Omar. Úgy folytatta, hogy Törökország egy ilyen migrációs hullámot képes lenne megállítani, de nagyon megkérné az árát Európától, ahogy megkérte a szíriai menekültek esetében is 2016-ban. 

Az általános bizonytalanság a teljes nemzetközi térben ott van. Nagyon sok vágy- és félelemvezérelt elemzés kering a levegőben, mindegyiket érdemes ilyenkor fenntartással kezelni éppen azért, mert nincs információnk. Nem tudjuk, hogy kiket likvidáltak. Azt sem tudjuk, hogy az amerikaiaknak adott esetben van-e valami jelöltjük Iránban a folytatásra, mint ahogy volt Venezuelában Maduro kényszerű távozását követően.

Irán ráadásul Venezuelával ellentétben „nem egy egyszemélyes show”. Tehát Iránban van egy politikai struktúra, ha a legfőbb vezetőt likvidálják, akkor vagy választanak egy új vezetőt, akit a forradalmi gárda is támogat – mert a forradalmi gárda megkerülhetetlen a kétszázezer fegyveressel, ráadásul övék a gazdaság harmada, nem fognak ilyen könnyen távozni –, tehát vagy ők jelölnek ki valakit, vagy valaki jelentkezik, aki az ő támogatásukat élvezi, vagy egy tanácsot, mondjuk egy háromtagú tanácsot jelölnek ki addig, amíg nincs egy új vezető, jelenleg több a bizonytalan kérdés, mint amire a választ tudhatjuk – zárta az interjút a szakértő.

Borítókép: Robbanások rázták meg az iráni fővárost (Fotó: AFP)