Robert C. Castel: Ukrajna helyzete tovább romlik, két front között őrlődik a Nyugat + videó

Robert C. Castel, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója és a Magyar Nemzet főmunkatársa a Front podcast legújabb adásában több nagy nemzetközi válságpontot is érintett. Ukrajnával kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte a legnagyobb változás nem a szárazföldön, hanem a légi hadszíntéren látható, és ez kifejezetten kedvezőtlen fejlemény az ukránok számára. A szárazföldön „nincs semmi új a nyugati fronton”, sőt a keleti fronton sincs lényegi áttörés. Ezzel szemben a légi hadszíntéren már február végétől látszott, hogy új korszak kezdődik. Emlékeztetett, hogy az oroszok csaknem harminc százalékkal növelték a bevetett drónok számát, miközben Ukrajna képessége ezek elfogására nagyjából stabil maradt, de az ukrán adatok szerint az elfogási arány továbbra is csak nyolcvan százalék körül mozog. 

Robert C. Castel arról is beszélt, hogy Ukrajna légvédelmi helyzete várhatóan tovább romlik (Fotó: AFP)

Robert C. Castel: Ukrajna légvédelmi helyzete várhatóan tovább romlik

Kifejtette, hogy hasonló a helyzet a cirkálórakéták esetében is, csakhogy itt az időjárásnak nagy szerepe van, mert az ukrán védekezés kulcseszközei, az F–16-osok és a francia gépek inkább jó időben alkalmazhatók. 

Ahol viszont „bedőlt a szám”, az az orosz ballisztikus rakéták elfogása: itt komoly visszaesés látható, és Castel szerint ez nem fog javulni.

Arra is kitért, hogy Ukrajna légvédelmi helyzete a nemzetközi fejlemények miatt tovább romolhat, mert a szükséges erőforrásokat más hadszínterek szívják el. Emlékeztet, hogy az Öböl menti arab országok húsz nap alatt több Patriot-elfogórakétát „tapsoltak el”, mint amennyit Ukrajna a háború egész folyamán kapott. Emellett, ha európai flották érkeznek a Perzsa-öböl térségébe, azokat is meg kell védeni, ami további légvédelmi erőforrásokat von el Európából. Castel hozzáteszi, hogy 

Oroszország egyre erőteljesebben támadja az ukrán energialétesítményeket és a vízellátást, és ha abból indulunk ki, hogy három orosz rakétából kettő célba ér, miközben az orosz termelés növekszik, az „nem sok jót jósol Ukrajnának”.

Robert C. Castel szerint az odesszai régióban, Izmail kikötőjében végrehajtott orosz támadás nem önmagában a csapás miatt fontos, hanem azért, mert súlyos elhárítási gyengeségre utal. Emlékeztet rá, hogy Oroszország a háború kezdete óta támadja a Duna menti ukrán kikötőket, amelyeken keresztül haditechnikai támogatás érkezhet. Egy uszály azonban mozgó célpont, ezért annak sikeres támadása azt jelzi, hogy az oroszoknak nagyon pontos információik voltak arról, mikor érkezik, hová érkezik és mit szállít. Szerinte ehhez nem elég egy műholdfelvétel, mert „van ez az ősi fegyver, amit a műholdak ellen kidolgoztak, amit úgy hívtak, hogy tető”. Vagyis itt emberi vagy elektronikai forrásból származó információkra lehetett szükség, ami az ukrán és részben a román elhárítás gyengeségét mutatja.

Megakadtak a béketárgyalások (Fotó: AFP)

Megakadtak a béketárgyalások

A Magyar Nemzet főmunkatársa arról is beszélt, hogy az Amerika, Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások megszakadása inkább technikai szünet, mintsem végleges leállás, de ettől még világos, hogy jelenleg egyik fél számára sem ez az elsődleges ügy. 

Ukrajna a túléléssel van elfoglalva, Zelenszkij Európában próbál segítséget szerezni. 

Az oroszok a háború tanulságait dolgozzák fel, és azt mérlegelik, hogyan lehet a megváltozott globális helyzetet „emelőrúdként” használni a tárgyalási pozícióik erősítésére. Az amerikaiak pedig az iráni háborúval vannak elfoglalva. Castel szerint ez per pillanat a legnagyobb tét, ezért a tűzszüneti tárgyalások nem sürgősek. Hangsúlyozta, hogy a légvédelem az egyik legszűkösebb és legdrágább erőforrás, az amerikai védelem pedig több fronton is túl van terhelve. Mint fogalmazott: „légvédelemből soha nem lehet elég”.

A Patriot és a THAAD közti különbségre is kitért: szerinte a THAAD olyan, mint egy rendőrjárőr, amely egy egész lakónegyedet véd, míg a Patriot inkább az őr a ház bejáratánál. 

Felidézte, hogy az Egyesült Államok Dél-Koreából is vont ki ilyen eszközöket, de Castel szerint ebből még nem következik automatikusan, hogy Észak-Korea megmozdul, mert az ilyen despotikus rendszerek döntéseit rendkívül nehéz előre jelezni. 

Zelenszkij el van tévedve (Fotó: AFP)

Zelenszkij el van tévedve

Kitért arra is, hogy Zelenszkij a közel-keleti szerepvállalás felajánlásával kapcsolatban katonailag érzékel bizonyos összefüggéseket, politikailag azonban szerinte nem méri fel helyesen a helyzetet. Castel szerint az Egyesült Államok nem érdekelt abban, hogy az öbölbeli arab országok számára a megoldás máshonnan jöjjön. 

Washington azt akarja, hogy ezek az államok tudják: „egyetlenegy valaki van, aki enni ad nekik, és ez az Egyesült Államok”. 

Ezért bár lehet tudásátadás és szakértői segítség, az amerikaiak nem fogják hagyni, hogy ennek a politikai hasznát Zelenszkij arassa le.

Arra is kitért, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai és európai támogatás mögött egyre kevésbé maga Ukrajna, és egyre inkább más politikai célok állnak. A Trump-adminisztráció nem kért új pénzt a törvényhozástól Ukrajna számára, és Castel szerint Washington nem tekinti elsőrendű hadszíntérnek ezt a frontot. Ugyanakkor az európai támogatás is visszaesett. 

Ennél azonban szerinte fontosabb a politikai szándék: az uniós vezetés háború és adósság révén próbál a laza konföderációból valódi uniót formálni. 

Ezt a Hamilton-féle forgatókönyvhöz hasonlítja, ahol az adósságok összevonása és a külső háborús nyomás szolgált eszközül az államszervezeti mélyítéshez.

A közel-keleti háború célja és következményei

Castel szerint a háború célja egyszerű: győzni kell, nincs „kilépési stratégia”. 

Úgy véli, nem a rezsimváltás a cél, hanem Irán nukleáris és ballisztikus rakétaképességeinek, valamint a Hormuzi-szoros fenyegetésére alkalmas eszközeinek felszámolása.

Véleménye szerint a közvetlen fenyegetést ma nem pusztán az atomprogram, hanem az adja, hogy Irán a ballisztikus rakéták révén „immunitásra” tehet szert. Ezért a szövetségesek főként ezt a képességet támadják. Ami pedig az energiaárakat illeti, úgy véli, a világ már többször kibírt tartósan száz dollár fölötti olajárat, Európa pedig saját döntésein is változtathatna, ha sürgős gázhiány állna elő. 

Borítókép: Patriot légvédelmi rendszer a Rzeszów–Jasionka repülőtéren, egy ukrajnai katonai bázison (Fotó: AFP)