Jerzy Kwasniewski: A magyar választási rendszer stabil, a külső nyomás viszont egyre erősebb

Jerzy Kwasniewski, a Liberty Coalition for a Free and Fair Election (LCFFE) társelnöke, nemzetközi megfigyelő a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt, hogy bár a magyar választási rendszert stabilnak látja – amelyet már négy évvel ezelőtt is vizsgált –, a kampánykörnyezet jelentősen átalakult, és egyre erősebb külföldi nyomás érzékelhető. A Liberty Coalition csapata Európából, Amerikából és Afrikából érkezett szakértőkkel követi nyomon a folyamatokat.

Négy kontinensről, több mint 10 országból érkeztek megfigyelők Magyarországra Forrás: Facebook/LCFFE

Trump-párhuzam és a közösségi média súlya

A megfigyelő szerint ez a helyzet bizonyos szempontból emlékeztet arra, amikor Donald Trump profilját korábban felfüggesztették a Twitteren. Mint mondta: bár most nem töröltek fiókokat, „a választási verseny kulcsszereplőit megfosztották attól a lehetőségtől, hogy elérjék a szavazóikat”.

Kiemelte: ez különösen súlyos kérdés Magyarországon, ahol „a magyarok 65 százaléka a közösségi médiát tekinti a legfontosabb információforrásnak”, míg a televízió szerepe jóval kisebb.

Ebben a helyzetben a közösségi médiába való bármilyen beavatkozás komoly aggodalomra ad okot

 – fogalmazott.

Titkosszolgálatok és kiszivárogtatások

Kwasniewski a külföldi titkosszolgálatok szerepére is kitért. Mint mondta, még vizsgálni kell az ügyeket, de már az is aggasztó, hogy egy aktivista „elismerte, hogy kapcsolatban áll külföldi titkosszolgálatokkal”, amelyek kormánytagok beszélgetéseinek felvételeit adják át neki.

Hangsúlyozta: ha ez igaz, akkor „ez közvetlen beavatkozási kísérlet a belügyekbe”, amelyet a nemzetközi jelentésekben is rögzíteni kell.

Ukrajna és a politikai fenyegetések

Az ukrán fél részéről érkező nyilatkozatokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: „nagyon közvetlen fenyegetések” hangzottak el, amelyek „olyan légkört teremtenek, amelynek nem lenne szabad jelen lennie a nemzetközi kapcsolatokban”.

Szerinte ez nemcsak a magyar kormányt érinti, hanem általános bizonytalanságot is kelt. Hozzátette: mindez annak fényében különösen problematikus, hogy Magyarország több módon is támogatást nyújtott Ukrajnának, például „megnyitotta otthonait és kórházait” a háború elől menekülők előtt.

Nemzetközi nyomás: USAID és EU

A megfigyelő beszélt a korábban feltárt amerikai befolyásról is. Mint mondta, a Joe Biden-kormány idején, a korábbi budapesti nagykövet és a USAID-források révén „olyan hálózat és infrastruktúra jött létre”, amely szerepet játszik a magyar politikai és civil térben.

Ugyanakkor hangsúlyozta: sok hasonló jelenség nem sérti közvetlenül a választási jogot, mégis fontos bemutatni őket, mert „csak így érthető meg, milyen erős nyomás nehezedik egy átlagos választóra”.

Megfogalmazása szerint léteznek olyan erők, amelyek azt üzenik: „ha így szavazol, akkor további lépésekre kényszerülünk az országoddal szemben”, például uniós források visszatartásával vagy politikai jogok korlátozásával.

Európai tendencia: Ausztriától Lengyelországig

Kwasniewski tágabb európai folyamatként írta le a jelenséget. Felidézte, hogy már több mint húsz évvel ezelőtt, Ausztriában is megjelent az uniós politikai beavatkozás, amikor az úgynevezett „bölcsek tanácsát” küldték ki egy szuverenista párt sikerének vizsgálatára.

A későbbiekben – mint mondta – Magyarországon és Lengyelországban is erősödött a nyomás. A lengyel példát kiemelve arról beszélt, hogy az Európai Bizottság „források visszatartásával és politikai nyomásgyakorlással” lépett fel, ami hatással volt a 2023-as választásokra.

Felidézte Donald Tusk kijelentését is: „a törvényt úgy követjük, ahogyan mi értelmezzük”, és úgy fogalmazott, hogy ezt követően „az alkotmányos garanciákat számos szinten felfüggesztették”.

Hozzátette: hasonló nyomásgyakorlás volt megfigyelhető Olaszországban is, ahol Ursula von der Leyen Giorgia Melonival szemben fogalmazott meg kritikus üzeneteket.

Új eszközök, új korszak

A megfigyelő szerint a mostani helyzet abban új, hogy az Európai Uniónak már konkrét szabályozási eszközei is vannak.

Ezekkel „korlátozható a véleménynyilvánítás, egyes politikai szereplők kampánya, illetve a civil szereplők megszólalása a közösségi médiában”.

„Ez egy új jelenség” – hangsúlyozta.

Az EBESZ jelentései és a pártatlanság kérdése

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerepéről szólva Kwasniewski hangsúlyozta: reméli, hogy az idei jelentések is hasonlóak lesznek a négy évvel ezelőttiekhez, amikor „mindkét jelentés – a mi missziónké és az övék – nagyon hasonló volt”. Ugyanakkor jelezte, hogy az a tény, hogy szakértőik közül többet nem fogadtak be az EBESZ missziójába, „utalhat az EBESZ részrehajló megközelítésére”. 

Hozzátette: meg kell várni a végleges vagy legalább az előzetes jelentést, miközben saját munkájuk során „egy kiegyensúlyozott és megalapozott jelentés elkészítésére” törekednek, és bíznak abban, hogy ez egyfajta szakmai versenyt is jelent majd a két megfigyelői misszió között.

Stabil, de nyitott rendszer

A magyar választási rendszert ugyanakkor továbbra is stabilnak látja. Mint fogalmazott, ez az értékelése már a rendszer 30 éves történetének jogi elemzése után kialakult, és a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a választási szervek, valamint politikai és civil szereplők bevonásával folytatott egyeztetések során „még inkább megerősödött”.

 Kiemelte: a rendszert „egyetlen, a kampányban részt vevő politikai párt sem kérdőjelezi meg komolyan”, és a jogorvoslati ügyek száma is csökkent, hiszen míg négy éve 99 ügy került bírósági felülvizsgálatra, most mindössze 65.

Hozzátette: ezek többsége nem a választási rendszer alapjait érinti, az alkotmányos felülvizsgálatra kerülő ügyek közül is csak kilenc foglalkozott a közmédiával. Szerinte mindez azt mutatja, hogy a választók döntési szabadsága és a szabad, tisztességes választások feltételei nincsenek érdemben megkérdőjelezve.

Kwasniewski ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszer nemcsak stabil, hanem „nagyon nyitott az új szereplők számára”. Mint mondta, Magyarországon továbbra is lehetséges „egy új párt létrehozása a semmiből”, amely minden választókerületben elindulhat, és állami kampánytámogatásban is részesülhet. Hangsúlyozta: viszonylag könnyű jelölteket állítani, országos listát összeállítani, így valódi kihívóként is meg lehet jelenni a politikai mezőnyben, ami a demokrácia szempontjából kulcsfontosságú.

A Tisza Párt egyelőre nem reagált

A kormányzati és ellenzéki szereplőkkel folytatott egyeztetésekről szólva Kwasniewski azt mondta: különböző újságírókkal már találkoztak, az ellenzéki vezetők válaszára ugyanakkor továbbra is várnak. Kiemelte, hogy különösen fontos lenne egyeztetni a Tisza képviselőivel is, mert a választási megfigyelés során nemcsak az aggályaikat szeretnék megismerni, hanem azt is, hogyan viszonyulnak a kampányhoz és a választási keretrendszerhez.

Hozzátette: bár küldtek meghívást a Tisza Pártnak, a missziót egyelőre figyelmen kívül hagyják, ami szerinte „utalhat egyfajta politikai elfogultságra”, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a találkozó még létrejöhet.

Átalakuló kampánykörnyezet

A választási megfigyelés tapasztalatairól szólva Kwasniewski kiemelte: az elmúlt években jelentősen megváltozott a kampány környezete.

Míg korábban a hagyományos médiára koncentráltak, ma már „a Facebook és az új média vált meghatározóvá”, és a nemzetközi nyomás is sokkal erősebb tényező lett.

Mint fogalmazott, munkájuk célja, hogy megértsék „azt a tágabb kontextust, amely végső soron befolyásolja a magyar választók döntését”, amelyet a voksolás napján hoznak meg.

Borítókép: Négy kontinensről, több mint 10 országból érkeztek megfigyelők Magyarországra (Fotó: Facebook/LCFFE)