Rutte: Amerikai kilépésétől nem kell tartani, de Európának erősebbé kell válnia

Bár az öreg kontinenst láthatóan nyugtalanítják Donald Trump NATO-val kapcsolatos kritikus megjegyzései, a szövetség főtitkára szerint nem kell tartani az Egyesült Államok kilépésétől. Mark Rutte a Welt am Sonntagnak adott interjújában hangsúlyozta: a megoldás a „belső erőben” rejlik, Németország pedig már meg is mutatta az utat a fegyverkezési erőfeszítések terén.

Mark Rutte, a NATO főtitkára Fotó: AFP

Donald Trump amerikai elnök a NATO-val kapcsolatban megfogalmazott éles kritikája után az európai közbeszédet hónapok óta foglalkoztatja az a kérdés, hogy magára marad-e a kontinens egy esetleges orosz agresszióval szemben. Mark Rutte, a szövetség főtitkára a német Weltnek adott nyilatkozatában árulta el ezzel kapcsolatos véleményét.

Rutte szerint Donald Trump kritikája ellenére nem kell tartani az Egyesült Államok kilépésétől (Fotó: Getty Images via AFP)

Mint arról beszámoltunk, Trump papírtigrisnek nevezte a NATO-t, és kijelentette, hogy „komolyan fontolgatja” az USA kilépését, miután nehezményezte, hogy a szövetségesek nem nyújtottak kellő támogatást Washingtonnak az iráni konfliktus során.

Rutte ennek ellenére leszögezte: nem látja reális esélyét annak, hogy az Egyesült Államok elhagyná a védelmi szövetséget.

Nem látom, hogy az Egyesült Államok kilépne a NATO-ból

– fogalmazott.

Ugyanakkor elismerte, hogy érti Trump frusztrációját. A főtitkár szerint a jelenlegi helyzet valójában egy lehetőség arra, hogy az európai országok felszámolják a „kiüresedett függőséget”, és egy valódi, egyenrangú partnerségen alapuló transzatlanti szövetséget építsenek fel.

Európa nagyobb szerepet akar vállalni a NATO-ban. Ez jó hír. Ez egy fejlődés az egészségtelen függőségtől egy valódi partnerségen alapuló transzatlanti szövetség felé

– emelte ki Rutte, aki szerint a folyamat már elindult.

Ebben a tekintetben Berlin magatartását nevezte irányadónak: Németország jelentős lépéseket tett hadiiparának fejlesztése és védelmi kiadásainak növelése érdekében, ami a főtitkár szerint példaként szolgálhat a többi tagállam számára is.

A biztonsági fenyegetések már régen túlmutatnak az európai kontinens határain – hangsúlyozta a NATO főtitkára. Kiemelte Irán destabilizáló szerepét, amely nemcsak a Közel-Keleten, hanem globálisan is „a káosz exportőreként” működik. Rutte szerint Teherán, Pekinggel és Phenjannal karöltve, aktívan támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborúja során, az iráni rakétaprogram és a terrorcsoportok (mint a Hamász és a Hezbollah) támogatása pedig 

közvetlen fenyegetést jelent az európai biztonságra is.

A védelem megerősítése azonban nincs ingyen. Rutte emlékeztetett a tavalyi hágai csúcstalálkozón elfogadott célkitűzésre: 2035-ig minden tagállamnak a GDP-je öt százalékát kellene a védelemre fordítania. A főtitkár szerint a biztonság megőrzéséhez elengedhetetlen a hadiipari kapacitások radikális bővítése.

Rutte egy szokatlan felhívással is élt: arra kérte a civil társadalmat, a bankokat és a nyugdíjalapokat, hogy ne tekintsenek tabuként a védelmi szektorba történő befektetésekre.

Mondjátok meg bankjaitoknak és nyugdíjpénztáraitoknak, hogy befektethetnek a védelembe. A védelmi beruházások nem elítélendők, éppen ellenkezőleg: védelmi iparunk központi szerepet játszik abban, hogy továbbra is biztonságban élhessünk

– hangsúlyozta.

Bár a konvencionális erők és a hadiipari innováció, például az ukrán–német dróngyártási együttműködés felértékelődik, a stratégiai garancia továbbra is a nukleáris elrettentés. Rutte megerősítette: az amerikai atomernyő marad Európa biztonságának végső záloga, amelyet a brit és a francia nukleáris képességek egészítenek ki. A cél egy olyan komplex védelmi rendszer, amely a kibertértől az űrig, a hagyományos fegyverektől a rakétavédelemig minden téren elrettentő erőt mutat.

Borítókép: Mark Rutte, a NATO főtitkára (Fotó: AFP)