Az ukrán nagykövet kijelentésén mindenki felhördült az ENSZ ülésén

Az ukrán ENSZ-nagykövet felszólalt a hétfői, ENSZ Biztonsági Tanács-ülésen. Andrij Melnyk súlyos háborús bűnökkel vádolta Moszkvát, hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem mond le egy négyzetmilliméternyi területeiről sem, és egyben további nemzetközi szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Forrás: AFP

Ukrajna ENSZ-nagykövete, Andrij Melnyk hétfőn határozott hangvételű beszédet mondott az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, amelyben Oroszországot rendszerszintű háborús bűnökkel vádolta, propagandának nevezte a közelmúltban elhangzott orosz állításokat, és kijelentette, hogy a Kremlnek nincs reális esélye a győzelemre az orosz–ukrán háborúban – számolt be róla a Kyiv Post.

Ukrajna ENSZ-nagykövete, Andrij Melnyk kijelentette, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút. Fotó: AFP

Ismét sokkoló tényeket hallottunk ebben a teremben az Oroszország által elkövetett rendszerszintű háborús bűnökről és az emberiesség elleni bűncselekményekről* az ukrán civil lakosság ellen

 – mondta Melnyk.

* Olyan bűncselekmények, amelyeket a polgári lakosság elleni széles körű vagy módszeres támadás részeként követnek el, a támadás a polgári lakosság egészét vagy nagy részét célozza, nem véletlenszerűen, hanem tervezetten történnek. Emberiesség elleni bűncselekménynek minősül többek között a népirtás, a rabszolgaságba szorítás, az apartheid, a deportálás és a faji, vallási üldözés. Ezek nem évülnek el, akárcsak a háborús bűncselekmények.

Az ukrán nagykövet megköszönte az ENSZ tisztviselőinek a beszámolókat, hozzátéve, hogy a missziók által gyűjtött bizonyítékok alapul szolgálnak majd a jövőbeni felelősségre vonásokhoz. Majd hozzátette, hogy

A felelősségre vonás pillanata sokkal hamarabb eljön, mint azt sokan gondolják

Közel 1600 nappal az orosz invázió kezdete után Melnyk szerint Moszkva továbbra is szándékosan támad civileket és kritikus infrastruktúrát rakétákkal, irányított bombákkal és drónokkal egyaránt.

Az orosz drónok úgy vadásznak a civilekre, mint egy kegyetlen videójátékban

– mondta, hozzátéve, hogy az orosz erők mentőket, elsősegélynyújtókat és tűzoltókat is célba vesznek. Elmondása szerint március 30. és április 13. között Oroszország több mint 3600 csapásmérő drónt, közel 1350 irányított bombát és több mint 40 rakétát vetett be. A támadások üteme nem lassult az elmúlt egy hétben sem, mintegy 2360 drónt, több mint 1320 irányított bombát és közel 60 rakétát indított az orosz hadsereg ukrán célpontok ellen. 

Kiemelte az április 14-i Dnyipro városközpontja elleni orosz támadást, amelyben öt civil meghalt és 27 megsérült, valamint az április 15-i éjszakai nagyszabású támadást, amely Kijev, Odessza, Harkiv, Dnyipro, Zaporizzsja és Herszon régióit is elérte.

Legalább 17 civil meghalt és többtucatnyian megsérültek. A fővárosban az áldozatok között volt egy 12 éves fiú is

 – mondta. Figyelmeztetett, hogy az ismétlődő atrocitások normalizálódhatnak: 

E teremben egyesek számára ezek a borzalmas tettek már alig többek rutinszerű háborús statisztikáknál.

Reagált a nagykövet az orosz állításokra

Melnyk visszautasította azokat az orosz állításokat, amelyek Ukrajnát orosz civilek halálával vádolja, majd hangsúlyozta, hogy ezeket független ENSZ-vizsgálóbizottságok sem tudták alátámasztani.

Ukrajna nem támad civileket

 – jelentette ki. Élesen bírálta Oroszország ENSZ-nagykövetét, Vaszilij Nyebenzját és Moszkvát dezinformáció terjesztésével vádolta.

Egy józanul gondolkodó ember számára nem könnyű racionálisan reagálni ezekre az orosz torzított narratívákra

– mondta. Melnyk visszautasította azt az állítást, hogy Ukrajna a Perzsa-öböl térségében figyelmet próbálna szerezni a nemzetközi támogatás csökkenésétől tartva, és azt mondta, hogy valójában jelenleg Oroszország veszít nemzetközi befolyásából az iráni háború miatt.

Az igazság az, hogy Ukrajna gyakorlati segítséget nyújt partnereinek az Öbölben

– mondta, példaként említve a helyi energetikai infrastruktúra védelmét az iráni drónokkal és rakétákkal szemben. Oroszországot azzal vádolta, hogy Teherán cinkosaként aláássa a térség biztonságát, többek között azzal, hogy blokkol egy ENSZ-határozatot a hajózás szabadságának biztosításáról a Hormuzi-szorosban.

Növekvő veszteségek és a háborús „húsdaráló”

A fronthelyzetről szólva Melnyk elmondta, Oroszország súlyos és fenntarthatatlan veszteségeket szenved.

Az év eleje óta Oroszország havonta legalább 30–35 ezer katonát veszít

– részletezte, majd hozzátette, hogy az orosz toborzás ezzel már nem tud lépést tartani. Egy olyan toborzási rendszert írt le, amely kényszeren, pénzügyi ösztönzőkön, foglyokon, migránsokon és külföldi zsoldosokon alapul, ráadásul sok újoncot minimális harctudással, rövid kiképzés után küldenek háborúba.

Azok az újoncok, akiket Vlagyimir Putyin az ukrajnai húsdarálóba küldi, rendkívül rövid ideig maradnak életben, amelyet hetekben vagy csak napokban mérnek

– mondta. Melnyk szerint az orosz hadviselés stratégiailag fenntarthatatlan, mivel Oroszország jelenleg átlagosan 254 katonát veszít minden egyes megszerzett négyzetkilométeren. Összehasonlításként a Szovjetunió korabeli téli háború során elszenvedett veszteségeket hozta fel, ahol ez az arány mintegy százszor alacsonyabb volt. Hozzátette, hogy Oroszország a Donyecki terület kevesebb mint 20 százalékát ellenőrzi, és elutasította Moszkva követelését a terület átadására.

Csak szorozzák meg a 6000-et 254-gyel [...] Putyinnak még legalább másfél millió katonát kellene a halálba küldenie

– mondta az elfoglalni kívánt Donyecki terület nagyságára utalva. Ezt a gondolatmenetet továbbvezetve azt állította, hogy egész Ukrajna elfoglalásához több mint 122 millió orosz katona kellene, ami megközelíti Oroszország teljes lakosságát, amit szerinte nagyon nehéz lenne dicsőséges győzelemként leírni.

Ukrajna nem ad fel területeket

Melnyk kizárta a területi engedmények lehetőségét, mint mondta:

Soha, de soha nem mondunk le egyetlen négyzetmilliméterünkről sem, és soha nem hagyjuk magukra egyetlen állampolgárunkat sem.

Az orosz követeléseket egyenesen zsarolásnak nevezte, és megkérdőjelezte Moszkva stratégiai logikáját. Melnyk felszólította az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy szigorítsák az orosz energiaexporttal szembeni szankciókat, figyelmeztetve, hogy a közelmúltbeli szankciós enyhítés akár 10 milliárd dollár többletbevételt is jelenthet Moszkvának csak április hónapban.

Ezek a bevételek Oroszország megsemmisítő háborúját finanszírozzák

– mondta. Ukrajna európai szövetségeseit arra kérte, hogy növeljék Ukrajna katonai támogatását a GDP egy százalékára, és a déli országokat is szankciókhoz vagy legalább a humanitárius hozzájáruláshoz való csatlakozásra kérte fel. 

Mivel az orosz–ukrán béketárgyalások gyakorlatilag megrekedtek, Melnyk sürgette a Biztonsági Tanácsot, hogy fogadjon el egy új, végrehajtható határozatot, amely valódi tűzszünetre kényszerítené Moszkvát. Beszéde végén az ukrán ENSZ-nagykövet háborús helyzetértékelést tartott, mint mondta

Oroszországnak nincs esélye megnyerni ezt a háborút.

Beszédét azzal zárta, hogy semmi sem mentheti meg Putyint, még a magas olajárak sem.

Habe Russland eine klare Abfuhr im🇺🇳UN-Sicherheitsrat erteilt: «Поздно, Вася, пить боржоми!» Putin wird die Ukraine NIE erobern. Mit diesem Schneckentempo bräuchte er 183 Jahre & müsste 122 Millionen Soldaten opfern (254 Tote für 1 km²). Finita la commedia https://t.co/PFIDaLt5KI pic.twitter.com/Tkaj6Vt0Vg

— Andrii Melnyk (@MelnykAndrij) April 21, 2026

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)