Következtek a polgármesterek. Ukrajna egyik legnagyobb háború előtti sikertörténete a decentralizációs reform volt, amely erős jogköröket adott a helyi közösségeknek. A hadiállapot alatt a kormányzat katonai közigazgatási hivatalokat hozott létre, amelyekkel sikeresen vették át az irányítást a választott polgármesterek felett. Vitalij Klicsko kijevi polgármester vagy Csernyihiv és Odessza vezetői folyamatos bírósági és adminisztratív zaklatásnak vannak kitéve, ha nem hajtanak fejet Kijev akaratának.
Végtelen mandátum?
Bár az ukrán törvények szerint hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani, a politikai elemzők és az ellenzék körében egyre nagyobb a gyanú, hogy Zelenszkij és köre a háborús helyzetet saját hatalmuk konzerválására használják. Az elnök hivatalos ötéves mandátuma lejárt, legitimációját jelenleg kizárólag a rendkívüli jogrend biztosítja.
A civil társadalom és a jogvédő szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy minél tovább halasztják a választásokat, annál mélyebben vetik meg a lábukat a tekintélyelvű reflexek az államapparátusban. A hadkiegészítési központok utcai túlkapásai, az erőszakos sorozások és a korrupció rendszerszintű jelenléte mind azt mutatják, hogy az állam elidegenedett a saját polgáraitól. Ukrajna így egy tragikus paradoxon csapdájába esett: miközben a nemzet a szabadságáért és az európai, demokratikus jövőért harcol a külső agresszor ellen, a belső politikai struktúra lépésről lépésre másolja le annak a tekintélyelvű rendszernek a működését, amely ellen fegyvert fogott.
Nincs visszaút Zelenszkijnek
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az orosz–ukrán háború elhúzódásával a kezdeti nemzeti egység álarca lehullott Ukrajnában. A legfrissebb kijevi és nemzetközi közvélemény-kutatások egy kifejezetten elégedetlen, a politikai elitből kiábrándult társadalmat mutatnak. Az ukrán lakosság közel kétharmada – mintegy 65-70 százaléka – ma már teljes körű politikai tisztújítást követel, és egyértelművé tette, hogy a háború lezártával Zelenszkijnek távoznia kell a hatalomból. Zelenszkij külső megítélése is megváltozott. A Trump-adminisztráció pragmatikus, üzletszerű hozzáállása – amely a közelmúltban az amerikai–iráni paktumot is tető alá hozta – éles ellentétben áll Kijev merev álláspontjával. Kritikusai szerint az ukrán elnök a saját retorikájának foglyává vált. Éveken át azt sulykolta a lakosságba, hogy a háború egyetlen elfogadható lezárása az 1991-es határok (beleértve a Krím) fegyveres visszafoglalása. Mivel a katonai realitások és a nyugati fegyverszállítások akadozása ezt ma már szinte teljesen lehetetlenné teszik, Zelenszkij képtelen irányt váltani.
Ha enged a nemzetközi nyomásnak és elfogad egy területvesztéssel járó fegyverszünetet, a hazai radikálisok és a veterán szervezetek azonnal hazaárulással fogják vádolni. Ha viszont továbbra is makacsul elutasítja a kompromisszumot, azt kockáztatja, hogy Washington és Európa teljesen elzárja a pénz- és fegyvercsapokat, ami az ország teljes összeomlásához vezetne.
Mindezek ellenére az Európai Unió balliberális vezetése továbbra is azon az állásponton van, hogy Ukrajnában minden rendben van. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a legutóbbi csúcstalálkozó után azt mondta, Ukrajna megérdemli az európai uniós csatlakozási folyamatban elért előrelépést, mert rendkívül intenzíven dolgozik a szükséges reformok végrehajtásán.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!