Sokkoló, aggasztó, szégyenteljes – leginkább ezekkel a szavakkal reagált a világ a Capitolium múlt szerdai, öt halálos áldozatot követelő ostromára. Abban nagyjából az összes elemző egyetért, hogy az amerikai törvényhozás épülete elleni erőszak szimbolikus jelentőségű, az egész világot bejáró képsorok azt mutatták, hogy alaposan megingott az embereknek az amerikai politikai intézményrendszerbe vetett hite, arról ugyanakkor egyetlen szót sem ejtett a nyugati média, hogy az elmúlt évtizedekben is érte hasonló támadás az amerikai demokrácia egyik jelképét – méghozzá a manapság a Black Lives Matter hálózatát pénzelő szervezet igazgatótanácsának alelnöke „jóvoltából”.
Amerika első női terroristái csak figyelmeztetésnek szánták a bombát
1983. november 7-én például bomba is robbant a Capitolium szenátusi szárnyának második emeletén. Az épület ezen része akkoriban szinte teljesen elhagyatott volt, így a nagy erejű detonáció következtében senki nem sérült meg, az épületben azonban jelentős károk keletkeztek, ezek összege meghaladta a 250 ezer dollárt (74 millió forint).
A támadást öt év rendkívül alapos nyomozás követte, végül a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökei 1988 májusában letartóztatták a Fegyveres Ellenállási Egység (ARU) nevű radikális baloldali mozgalom hét tagját: Marilyn Jean Buckot, Linda Sue Evanst, Timothy Blunkot, Alan Berkmant, Laura Whitehornt, Elizabeth Ann Duke-ot és Susan Rosenberget.
Közülük is a legismertebb Susan Rosenberg, aki aktívan tevékenykedett a Weather Underground Organization (WUO) nevű radikális baloldali szervezetben is, amelynek az FBI szerint az 1974-ben megfogalmazott célja az volt, hogy forradalmi pártot hozzon létre az amerikai imperializmus megdöntésének céljával. A WUO tagjaiból jött létre a Május 19 nevű (M19CO), kommunista elveket valló forradalmi terrorszervezet is, amihez Susan Rosenberg szintén több szálon kapcsolódott. Utóbbit az FBI egy korábbi jelentése olyan csoportként írta le, amely
„nyíltan szorgalmazta az amerikai kormány fegyveres úton történő, erőszak alkalmazásával való megdöntését”.
Az M19CO egyébként az első olyan terrorszervezet volt az Egyesült Államokban, amelyet nemcsak teljes egészében nők irányítottak, de a robbantásos merényletek kivitelezését is nők tervezték meg. Az 1983-as capitoliumi robbantás után a szervezet az amerikai Nemzeti Közszolgálati Rádiónak küldött üzenetében az alábbi sorokkal vállalta magára a terrorcselekményt:
„Ma este lebombáztuk az Egyesült Államok Capitoliumát. A támadásban senki nem halt meg és senki nem sérült meg, az ARU ugyanakkor egyértelművé tette, hogy halálos cselekményt fontolgatott. Támadásunkat szándékosan az imperialista uralom intézményeire irányítottuk, nem pedig az uralkodó osztály és a kormány egyes tagjaira. Jelenleg egyiküket sem akartuk megölni. De az életük nem szent, és a kezükhöz milliók vére tapadt.”