Január elsejével Portugália vette át Németországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

Magyar rendőrök segítettek a bajban Csíksomlyón
Érkezésük után hamar szükség volt rájuk.
Január elsejével Portugália vette át Németországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
2007–2008-ban Németország, Portugália és Szlovénia első alkalommal alkottak EU-elnökségi triót, ám több mint tíz évvel később egészen más feladatok várnak az uniós trojkára. Már Berlin is jelezte az elnöki feladatok tavaly nyári megkezdésekor, hogy
a trió gyakorlatilag egyetlen, nagyívű programot hajt végre: úgy akarja kivezetni a koronavírus-válságból az uniót, hogy megerősödjön, és gazdaságai fenntarthatóbbá váljanak.
Augusto Santos Silva portugál külügyminiszter nemrég egy interjúban maga is megerősítette, hogy miután az elmúlt hónapokban kulcsfontosságú döntések születtek az EU-ban, Lisszabonnak az elnöki fél év alatt elsősorban ezek végrehajtásával kell foglalkoznia. Silva nem konkretizálta, hogy pontosan melyik döntésre gondol: valószínűleg ugyanúgy kihívást jelent a brit–uniós megállapodás gyakorlati végrehajtása, mint az új költségvetési ciklushoz csatolt rekordméretű mentőalap beindítása.
A 750 milliárd eurós járványalappal összefüggésben a portugál elnökség azt reméli, hogy már június végéig sikerül megegyezésre jutni a tagállami helyreállítási tervekről, így a pénzek folyósításáról szóló döntés is meglehet a nyár elején.
Lisszabonnak is érdeke, hogy ennek megfelelő gyorsasággal alakítsa a Tanács napirendjét, ugyanis a déli állam turizmustól függő gazdasága mintegy hét százalékponttal zsugorodott a múlt év végére. A portugálok márpedig 28,6 milliárd eurót kaphatnak az uniós alapból vissza nem térítendő támogatás, illetve hitel formájában.
A baloldali kormány vezette Portugália uniós programjában egyébként is kiemelt súllyal szerepelnek szociális és gazdasági természetű kérdések: a tisztességes megélhetést biztosító európai minimálbér ügye mellett a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni küzdelem is mind hangsúlyosabban lehetnek terítéken a tagállamok között a következő fél évben. Ha a koronavírus-helyzet engedi, májusban Portóban szociális csúcstalálkozót is rendeznének.
A portugál EU-elnökség a hivatalos tájékoztatása szerint egyébként fel van készülve arra az esetre is, hogy online csúcstalálkozók, virtuális miniszteri egyeztetések formájában folytassák a munkát, ahogy az javarészt a német elnökség idején is volt.
Hazánk szempontjából pedig kiemelt jelentőségű, hogy a portugálok is terítéken tartanák a jogállamiság kérdését: mint azt programfüzetükben jelezték, a cél, hogy az uniós alapértékek védelme és erősítése egyre inkább megvalósuljon 2021 első felében.
Uniós berkekben tehát egyelőre nincs szó a hetes cikkely szerinti eljárások lezárásáról – a Magyarországgal szembeni, úgynevezett jogállamisági mechanizmus eredményre vezetését tavaly nyáron még a német elnökséget irányító Angela Merkel helyezte kilátásba.
Věra Jourová, az Európai Bizottság liberális alelnöke egy friss német lapinterjúban nemrég kifejtette, hogy Brüsszel idén januártól mindinkább Magyarországra és Lengyelországra fókuszál majd, a hetes cikkely szerinti eljárások pedig folytatódnak a tagállamokat tömörítő Tanácsban. (Ezzel egy időben hatályba lép az új jogállamisági rendelet is – a szerk.)
Mit csinál az EU-elnökség?
A tagállamokat tömörítő uniós Tanács elnökségét félévente más-más EU-ország tölti be. A hat hónapos időszak során a soros elnökség szervezi és vezeti a tanácsi üléseket, így lényegében ő felel az EU-s napirend alakításáért. Az elnökséget betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködnek egymással. A hármas tagjai hosszú távú célokat tűznek ki, közös programot készítenek, s meghatározzák azokat a témákat és lényeges kérdéseket, amelyekkel a 18 hónapos időszak során a Tanács foglalkozik majd. A jelenlegi triót a német, a portugál és a szlovén elnökség alkotja. Magyarország 2011. január 1-jétől töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztét, amely megbízatás 2011. június 30-án ért véget. A következő magyar EU-elnökség 2024 második felében lesz.
Érkezésük után hamar szükség volt rájuk.
Marta Kos bővítési biztos egyre agresszívabban kampányol északkeleti szomszédunk mellett.
A Kárpát-medencei magyarság legfontosabb keresztény búcsúján rengetegen imádkoztak együtt.
Magyar Péter mentelmi jogáról még mindig nem döntött az EP.
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
Most kiderül, Zelenszkijnek a fotel vagy a tűzszünet a fontosabb
Kiadták a figyelmeztetést: ne küldj több SMS-t, különben...
Végre Trump is megszólalt az orosz bombázók ukrán megsemmisítéséről
Eddig titkolta Törőcsik Franciska, most végre megmutatta: a rajongók szóhoz sem jutottak!
Egy vérfürdő után benyújtotta lemondását az ukrán szárazföldi erők parancsnoka
Orosz válasz: ballisztikus csapás Ukrajnára
Ezek az ételek jobban károsíthatják a májadat, mint az alkohol
Döbbenetes, mit vittek el Münchenből a PSG vandál szurkolói a BL-döntő után + videó
A Fradi megkezdte a bevásárlást a magyar játékosokból – Lisztes Krisztián is hazatérhet
Ukrajna légicsapása globális kockázatokat rejt
Eldőlt, Orbán Viktor lesz 2026 után is a miniszterelnök újabb négy évre
Érkezésük után hamar szükség volt rájuk.
Marta Kos bővítési biztos egyre agresszívabban kampányol északkeleti szomszédunk mellett.
A Kárpát-medencei magyarság legfontosabb keresztény búcsúján rengetegen imádkoztak együtt.
Magyar Péter mentelmi jogáról még mindig nem döntött az EP.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.