A választási kampányok időszakában megszokott jelenség, hogy egyes politikai szereplők mendemondákra, féligazságokra hivatkoznak, és teljesen valótlan kijelentésekre ragadtatják magukat, megpróbálva ezzel is befolyásolni a választókat. Nincs ez másként a mostani kiélezett kampányban sem, amikor
ellenzéki politikusok ismét a Paks II atomerőmű beruházást támadják, és próbálnak ebből politikai tőkét kovácsolni maguknak.
Azok, akik eddig erre a lóra tettek, nem jártak sikerrel, és jórészt már a nevükre sem emlékszünk, miután eltűntek a politikai süllyesztőben. Következzenek ismét a makacs tények.
Dobos Erzsébet, a Demokratikus Koalíció Tolna vármegye 3-as számú egyéni választókerületének országgyűlési képviselő-jelöltje a minap a kampány hevében bement a TelePaks és a Paks FM stúdiójába, és zavarba ejtő kijelentéseket tett a Paks II beruházással kapcsolatban.
A „Miért nem épül?”, „Hova tűnt a hitel?”, „Készült-e egyáltalán hatástanulmány?” típusú kérdések valójában azt jelzik, hogy a megszólaló vagy nincsen tisztában a tényekkel, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyja azokat a választópolgárok megtévesztése céljából.
Nos, a tények: a magyar Országgyűlés 2009-ben előzetes, elvi stratégiai döntést hozott az új paksi atomerőművi kapacitás létesítéséről, ami a politikai és jogi alapját képezi a Paks II projektnek. Az Országgyűlés 2009 márciusában a Teller-projekt részletes elemzésen alapuló szakmai megállapításai alapján adta meg az elvi hozzájárulást a két új paksi blokk létesítéséhez. Ezt követően a Lévai-projekt keretében további részletes vizsgálatok készültek, amelyek szintén nyilvánosak voltak, és
műszakilag is megalapozták a beruházást, ami ezután példátlanul összetett engedélyezési, jogi és nemzetközi ellenőrzési folyamaton ment keresztül.
Számtalan hatástanulmány, elemzés és számítás után készült el az engedélyezéshez szükséges tengernyi dokumentum, ami alapján az Országos Atomenergia Hivatal 2022-ben kiadta a Paks II atomerőmű létesítési engedélyét.
A másik felvetésre, hogy épül-e egyáltalán az atomerőmű, megint csak következzenek a tények. Az atomerőművek építése a világ egyik, ha nem a legösszetettebb és legszigorúbban szabályozott folyamata. Mindennek szabott ideje van, és rengeteg munkát kellett elvégezni eleve azért, hogy az alapozást el lehessen kezdeni. Egy képviselőjelöltnek nyilván nem dolga, hogy ismerje a munkafolyamatok részleteit, de azért egy kis emlékeztető: tereprendezés, résfalazás, talajszilárdítás, a munkagödör kialakítása, a szerelőbeton, majd az alaplemez elkészítése, ami az év végéig tart a majdani 5-ös blokknál, és amikor kész lesz 2026 végén, még mindig csak a munkagödör alján vagyunk, ezután kezd látványossá válni az építkezés. Ezek a szakaszok időigényesek és műszakilag elengedhetetlen, megkerülhetetlen technológiai folyamatok, amiket nem lehet siettetni. Aki ezt „földtologatásként” próbálja beállítani, az nyilván nem érti az atomerőmű-építés lényegét vagy tudatosan próbálja bagatellizálni a területen folyó munkát, miután
2026. február 5-én megtörtént az első betonöntés. Ezzel kézzelfogható valósággá vált Magyarország legfontosabb nemzetstratégiai beruházása. Ez nem egy szimbolikus esemény volt, hanem jogi és műszaki mérföldkő, amely jelzi, hogy Paks II a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján is immár építés alatt álló atomerőmű.
A „nem tudjuk, hova tűnt az orosz hitel” típusú hangzatos politikai nyilatkozatok az előzőekhez hasonlóan szintén köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Az eddig felhasznált hitelből a fent említett munkafázisok után zajlik tehát az 5. blokk alaplemezének betonozása, elkezdődött a 6. blokk munkagödrének kialakítása, elkészült és Pakson van az első biztonsági berendezés, az 5. blokk zónaolvadék-csapdája, párhuzamosan készülnek a főberendezések – köztük a reaktortartályok, a turbinák és a generátorok. Ezek mögött nagyon szigorúan ellenőrzött konkrét műszaki teljesítés és kifizetés áll.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!