Pakson elkezdődik a jövő

Vélemény

Pakson elkezdődik a jövő

Az első betonöntés a felelősség jelképe is – azt üzeni: az atomerőmű a mindennapi élet biztonságának záloga.

Hárfás Zsolt

paks ii.villamosenergia atomerőmű magyarország hazai energiamix energiabiztonság roszatom 2026. 02. 04. 16:58

Fotó: Mártonfai Dénes/Tolnai Népújság

2026. február 5-e olyan dátum, ami – akárcsak a fél évszázaddal ezelőtti alapkőletétel – meghatározza nemcsak a magyar energiapolitikát, hanem Paks és a paksiak, valamint a környéken élők életét is. Pakson Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatójának jelenlétében öntik ki az új 5-ös blokk alaptestébe az első adag betont, amivel kézzelfogható valósággá válik Magyarország legfontosabb nemzetstratégiai beruházása, a Paks II atomerőmű építése.

Az első betonöntés persze nemcsak ünnepi gesztus vagy politikai jelkép, hanem egy világosan meghatározott szakmai és jogi fordulópont: innentől kezdve a projekt már nem terv, nem ígéret és nem vita tárgya, hanem építés alatt álló atomerőmű.

Az atomenergetikában az első beton különös jelentőségű. Ez az a pillanat, amikor egy beruházás végérvényesen átlépi a tervezés, az engedélyezés és az előkészítés hosszú szakaszát, és belép az építés fázisába. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolási gyakorlata szerint ettől az időponttól kezdve a projekt hivatalosan is építés alatt álló atomerőműnek minősül.

Minden 2009-ben kezdődött

A Paks II atomerőmű hosszú utat tett meg az első betonöntésig. A magyar Országgyűlés 2009-ben hozta meg az előzetes, elvi stratégiai döntést, amely megteremtette az új atomerőművi kapacitások létesítésének politikai és jogi alapját. Az ezt követő években a beruházás példátlanul összetett engedélyezési, jogi és nemzetközi ellenőrzési folyamaton ment keresztül. Környezetvédelmi vizsgálatok, nukleáris biztonsági engedélyezés, európai uniós eljárások, bírósági eljárások, majd a szankciós környezetből fakadó kihívások egyaránt lassították és nehezítették a projekt előrehaladását. Kevés európai energetikai beruházás volt kitéve ilyen mértékű politikai, jogi és ideológiai nyomásnak.

Jelenleg a paksi projektet sem amerikai, sem pedig európai uniós szankciók nem sújtják. Emellett nagyon lényeges az is, hogy mind a magyar, mind az orosz fél továbbra is a legmagasabb politikai szinten elkötelezett az új atomerőmű felépítése mellett.

Ezt rendszeresen kinyilvánítják a két ország vezetői, és a projekt közreműködő partnerei szintén elkötelezettek az atomerőmű mielőbbi megépítése mellett. Közben Oroszországban a terveknek megfelelően haladnak az egyes nagyberendezések gyártási folyamatai. 2024-ben a nyersdarabok öntésével kezdetét vette az 5-ös blokk reaktortartályának gyártása, 2025-ben megkezdődött a 6-os blokknak készülő VVER–1200 típusú reaktortartály gyártása is, és idén februárban a Roszatom volgodonszki gépgyárában a megmunkált részegységekből megkezdődik az 5-ös blokk reaktorának készre gyártása, amivel elnyeri végleges formáját az atomerőmű egyik legfontosabb berendezése. Előzőleg, 2024 augusztusában Paksra érkezett az első nagyberendezés, az úgynevezett zónaolvadék-csapda. Jelenleg folyamatban van a többi egység gyártása, illetve a gyártás előkészítése, köztük a gőzfejlesztőké, térfogat-kompenzátoroké, valamint Franciaországban készül a turbina, illetve szintén részben francia cég bevonásával az irányítórendszer is.

Paks II a világ fősodrában

A Paks II atomerőmű megvalósulása nem elszigetelt jelenség, hanem szervesen illeszkedik a globális energiapolitikai folyamatokba. Az elmúlt években világszerte egyre több ország jutott arra a következtetésre, hogy a villamosenergia-rendszerek stabilitása, az ellátásbiztonság és a klímasemlegességi célok elérése kizárólag megújuló energiaforrásokra támaszkodva nem garantálható. Ezért az atomenergia – a megújulók mellett – ismét stratégiai szereplővé vált. Új blokkok épülnek, korábban leállított egységeket indítanak újra, és számos ország dönt az üzemidő hosszabbítása mellett.

Európában különösen tanulságosak az elmúlt évek fejleményei. Az ideológiavezérelt energiapolitikai döntések következményei egyre kézzelfoghatóbbá váltak: ellátásbiztonsági problémák, megugró villamosenergia-árak és rendszerszintű instabilitás jelent meg több országban. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy

az atomenergia kérdése egyre inkább kikerüljön az érzelmi és a politikai síkról, és visszakerüljön oda, ahová tartozik: a rendszerstabilitás és a hosszú távú tervezés szakmai keretei közé. Ebben az értelemben Paks II nem kivétel, hanem része annak az európai és globális főáramnak, amely a fizikai és a gazdasági realitásokat helyezi előtérbe.

Nem véletlen, hogy az Európai Unióban jelenleg is az atomerőművek adják a legtöbb villamos energiát. Az uniós termelési adatok egyértelműen mutatják: az atomenergia nem kiegészítő szereplő, hanem a legnagyobb és legstabilabb villamosenergia-forrás. Ez nem ideológiai állásfoglalás, hanem a fizika és a valós termelési számok következménye.

Természetesen az atomenergia körüli viták nem fognak egyik napról a másikra megszűnni. Lesznek, akik a költségeket, mások az időtávokat vagy a technológiaválasztást kérdőjelezik meg. Ami tény, az az atomerőművek biztonságos működése, magas kapacitásfaktora, hosszú üzemideje és az a szerep, amit a rendszerstabilitásban betöltenek. A villamosenergia-rendszer ugyanis nem ideológiai konstrukció, hanem fizikai realitás, amelynek működését a termelés és a fogyasztás folyamatos egyensúlya határozza meg.

A követendő magyar példa

Magyarország klíma- és energiastratégiája ebben a környezetben tudatosan technológiasemleges megközelítést követ.

A paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása és Paks II 2400 MW új kapacitása hosszú távon fog stabil, olcsó és klímabarát villamos energiát biztosítani. Mindeközben Magyarország szakmailag és politikailag is nyitott a kis moduláris egység(ek) építésére.

Ezt egészítik ki a gyorsan bővülő naperőművi kapacitások, az ezekhez kapcsolódó energiatárolási fejlesztések, valamint az ellátásbiztonságot támogató korszerű gázerőművek. A villamosenergia-hálózat megerősítése és fejlesztése szintén kulcseleme ennek az integrált rendszernek. A cél nem egyetlen technológia kizárólagossága, hanem egy olyan kiegyensúlyozott, egészséges energiamix kialakítása, amely képes kezelni a fogyasztás növekedését, az időjárásfüggő termelés ingadozásait és az ipar és az emberek egyre növekvő villamosenergia-igényét.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt sem, hogy idén januárban újabb és újabb rendszerterhelési csúcsok születtek, amelyek világosan megmutatták, hogy az ország villamosenergia-igénye tartósan és szerkezetében is növekszik. Ezek a rekordok nem rendkívüli események, hanem egy hosszabb távú trend jelzései: az újraiparosítás miatt bővülő villamosenergia-igény, a digitalizáció, az e-mobilitás és a lakossági fogyasztás bővülése egyre nagyobb és egyre kiszámíthatóbb alapterhelést igényel. A csúcsterhelések idején rendre kiderült az is, hogy az időjárásfüggő termelés önmagában nem képes kezelni ezeket a helyzeteket, miközben az importkitettség nő, a rendszer pedig egyre feszítettebb tartalékokkal működik.

A Paks II atomerőmű ezért nem egy jövőbeli luxusberuházás, hanem olyan kapacitásbővülés, amire a magyar villamosenergia-rendszernek már tegnap szüksége lett volna ahhoz, hogy a növekvő igényeket biztonságosan, megfizethetően és klímabarát módon lehessen kiszolgálni.

Az első beton

2026. február 5. nem csupán egy újabb dátum a naptárban, hanem atomtörténelmi mérföldkő Magyarország gazdaság- és energiapolitikájában. Az első betonöntés olyan fordulópontot jelent, amely hosszú évtizedekre meghatározza Magyarország klíma- és energiapolitikáját.

Az első beton után az építési szakasz öt évet vesz igénybe, majd következik a berendezések szerelésének, beszabályozásának mintegy hároméves időszaka, amit az üzembe helyezés követ a 2030-as évek első felében.

A Paks II atomerőmű második egysége pedig egy évvel az 5-ös blokk után állhat majd a hazai villamosenergia-termelés szolgálatába. Ezek a határidők összhangban vannak a modern orosz 3+ generációs VVER–1200 típusú egységek építésének gyakorlatával.

Az építési fázis során a hangsúly a minőségbiztosításon, a nemzetközi előírások betartásán és a szigorú nukleáris biztonsági követelményeken lesz. Az atomerőmű-építés nem sprint, hanem maraton: előre meghatározott mérföldkövek, folyamatos hatósági ellenőrzés és átlátható kivitelezési folyamat jellemzi. Ugyanakkor fontos kimondani, hogy az első beton után már nem az a kérdés, hogy épül-e az erőmű, hanem az, hogy milyen ütemben és milyen szakmai minőségben valósul meg.

Mit jelent az első betonöntés?

Politikai értelemben az első betonöntés azt jelenti: Magyarország nem halogatja tovább a stratégiai döntéseket. Egyértelmű üzenet arról, hogy az ország a saját érdekei mentén kívánja alakítani az energiapolitikáját, nem rövid távú ideológiai hullámzások, hanem hosszú távú ellátásbiztonsági szempontok alapján.

Ez a lépés a nemzeti szuverenitás gyakorlati megnyilvánulása: annak kimondása, hogy a stabil, megfizethető, klímabarát és biztonságos villamos energia-termelést biztosító Paks II nem lehet politikai vita tárgya, hiszen annak megvalósítása nemzetstratégiai kérdés.

Gazdasági szempontból az első beton a befektetői bizalom legerősebb jele. A kivitelezés megindulása több ezer munkahelyet, hazai beszállítói lehetőségeket, technológiai fejlődést és hosszú távon kiszámítható, alacsony önköltségű villamos energiát jelent. Ez közvetlen hatással van a hazai ipar versenyképességére, az árstabilitásra és a magyar gazdaság ellenálló képességére egy bizonytalan európai energiapiaci környezetben.

A társadalomnak az első beton azt üzeni, hogy lesz áram télen is, este is, szélcsendben is. A Paks II projekt a mindennapi élet biztonságának záloga: világos otthonok, működő üzemek, stabil közszolgáltatások. Az esemény megerősíti azt az érzést, hogy az ország felkészült a jövő kihívásaira, és nem kísérletezik az ellátásbiztonsággal, hanem garantálja.

Nemzetközi szinten a projekt azt üzeni, hogy Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek nemcsak beszélnek az ellátásbiztonság fontosságáról, hanem tesznek is érte.

Az első betonöntés klímavédelmi szempontból azt jelenti, hogy Magyarország nem szlogenekkel, hanem valós eszközökkel lép fel a kibocsátáscsökkentés érdekében. Paks II megépítése hosszú évtizedekre biztosít nagy mennyiségű, folyamatosan rendelkezésre álló, szén-dioxid-kibocsátástól mentes villamos energiát, amely nélkül a klímasemlegességi célok puszta ígéretek maradnának. A két új 3+ generációs VVER–1200 típusú egység évente 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását tudja majd megelőzni.

Egy személyes gondolat

2026. február 5. nem csupán az építkezés tényleges megkezdésének a láthatóságát jelenti, hanem azt is, hogy a több mint másfél évtizedes szakmai munka és politikai folyamat célba ért – megkezdődhet a tényleges beruházás! Számomra ez a nap azért is különleges, hiszen a Paks II megvalósulását lehetővé tévő előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot az Országgyűlés 2009. március 30-án fogadta el. Ennek előkészítésében pedig kormányzati szinten, szakértőként magam is aktívan részt vettem.

Akkor még nem első betonról, darukról és alaplemezről beszéltünk, hanem számokról, energiamixről, hazai és európai kihívásokról, ellátásbiztonságról és hosszú távú felelősségről. Olyan kérdésekről, amelyek minden kormányzati cikluson túlmutatnak: lesz-e a jövőben Magyarországnak télen-nyáron, éjjel-nappal stabil, megfizethető és klímabarát villamos energiája? Tehát a 2009-es döntés nem a pillanatnak szólt, hanem a jövőnek. Akkor olyan szakmai és politikai konszenzus eredménye volt a döntés, amely annak jegyében fogant, hogy az atomenergia nem a múlt, hanem a jövő egyik rendíthetetlen pillére.

Az első betonöntés pillanata egyszerre szakmai igazolás és személyes visszaigazolás. Annak a felismerése, hogy egy másfél évtizeddel ezelőtt meghozott döntés ma már kézzelfogható valósággá válik, ritka és kivételes élmény a közpolitikában.

A Paks II atomerőmű nem egy kormányzati ciklus projektje, hanem olyan nemzetstratégiai beruházás, amely generációkon átívelően, legalább hatvan éven keresztül, rendíthetetlen pillérként áll majd a hazai villamosenergia-termelés szolgálatában.

Paks II az ellátásbiztonságról, a megfizethetőségről és a klímavédelemről szól. Egyszerre, kompromisszumok nélkül. Magyarország ezzel nem sodródik, hanem irányt mutat egy bizonytalan európai energiapolitikai környezetben. A jövő villamosenergia-rendszere nem a kísérletezés terepe, hanem felelős tervezés eredménye. Az első beton ezért a felelősség jelképe is.

A szerző atomenergetikai szakértő, az Atombiztos.org oldal tulajdonosa, szerzője és szerkesztője