A Mueller-jelentés (publikálva 2019-ben) végül nem talált elégséges bizonyítékot összejátszásra, de persze a vizsgálat árnyékot vetett Trump elnökségére. Később John H. Durham jelentése, amely 2019-től vizsgálta a vizsgálatot, 2023-ban arra a következtetésre jutott, hogy 

A Trump-kormányzat idején indult a külön vizsgálat, amelyet John H. Durham amerikai ügyész és különleges tanácsos vezetett. A Durham-jelentés főbb megállapításai: az FBI túl gyorsan és gyenge információk alapján indította el a vizsgálatot. A hírszerzési standardok alkalmazása nem volt következetes. Az FBI gyorsan teljes vizsgálattá emelte az ügyet gyenge, nem ellenőrzött információ alapján, anélkül, hogy belső adatbázis, vagy más ügynökségekkel konzultált volna. Nem adtak védelmi tájékoztatást Trump kampányának, ellentétben Clintonnal, akinek hasonló külföldi befolyásolási kísérleteit óvatosan kezelték. Jogi szempontból ez megsérthette az Executive Order 12333-at, amely a legkevésbé tolakodó/behatoló módszereket írja elő, különösen politikai kampányoknál.

A Steele-dosszié egy volt brit hírszerző, Christopher Steele által készített jelentésgyűjtemény volt, amely a Trump és Oroszország közötti állítólagos kapcsolatokról szólt. A kutatást a Clinton-kampány és a Demokrata Nemzeti Bizottság finanszírozta közvetett módon egy jogi irodán keresztül.

Durham kiemeli az FBI „confirmation bias”-át, azaz a bizonyítékok szelektív értelmezését Trump ellen. Például az Alfa Bank-Trump szerver állítólagos kapcsolata (Clinton-kapcsolatú forrásoktól) megalapozatlan volt, mégis vizsgálták. Eközben a Clintonnal kapcsolatos külföldi befolyásolási információkat lassan és korlátozottan kezelték. Jogi értelemben ez megsérthette a polgári jogok védelmét (42 U.S.C. § 1985 konspiráció polgári jogok ellen).
Az FBI vezetői, mint James Comey és Andrew McCabe felelősek ezekért a hibákért, ami Trump szerint politikai motivációt mutat.

Hillary Clinton kampánya (Perkins Coie-n keresztül) fizette a Fusion GPS-t és Steele-t az ellenkutatásért. A Steele-dossziét médiaszivárogtatásokhoz használták, és Clinton maga tweetelt az Alfa Bank állításokról 2016 októberében. Jogi szempontból ez kampányfinanszírozási szabályok megsértését jelentheti (52 U.S.C. § 30101), ha a külföldi befolyásolást hamisan használták.

Mulasztás történt azzal, hogy az FBI nem vizsgálta ki ezt a tervet, ellentétben a Trump elleni gyors lépésekkel. 2025-ös de­klasszifikált anyagok további bizonyítékokat mutatnak Clinton kampányának szerepéről az álhír terjesztésében. Ez potenciális konspiráció (18 U.S.C. § 371) vagy választási csalás alapja lehet.

Az ismert tények: 2016 augusztusában a CIA-igazgató John Brennan tájékoztatta Obamát, Joe Bident, Loretta Lynch-t és Comey-t a Clinton-tervről. Ez magában foglalta Clinton jóváhagyását egy tervre, hogy Trumpot orosz kapcsolattal vádolják. Obama adminisztrációja nem indított vizsgálatot ez ellen, miközben a Trump elleni lépéseket támogatta.
Az adminisztráció korlátozta a Clinton Alapítvánnyal kapcsolatos vizsgálatokat, miközben gyorsította Trumpét. 2025-ös deklasszifikált anyagok szerint Obama csapata tudott a Clinton-tervről, de nem lépett. Jogi értelemben ez hatalommal való visszaélést jelenthet (18 U.S.C. § 241 polgári jogok konspirációja), bár nincs közvetlen bizonyíték Obama személyes részvételére.

A tanulság: jövőbeni reformok nélkül hasonló botrányok megismétlődhetnek, aláásva az amerikai demokráciát, a választások tisztaságát, és az USA igazságszolgáltatási rendszerének intaktságát.

A szerző alkotmányjogász