Szintén kérdéses a biológiai nem helyett a „gender” kifejezés használata, amely több ország esetében is ellentétes az ország jogrendszerének nemi definíciójával. Párkányi Eszter elmondta, hogy azért is veszélyes az egyezmény elfogadása, mert a fogalom ezáltal bekerül a nemzeti jogrendbe, és onnantól a bírói aktivizmus és a jogértelmezés révén alááshatják a biológiai nem koncepcióját a jogrendszerben, ezáltal pedig a férfi és nő közötti házasságot is.
A két szakértő egyet ért abban is, hogy az egyezmény nem szolgál semmilyen megoldással a családon belüli erőszak problémájára.
Mind Lengyelország, mind Magyarország lényegesen szigorúbb intézkedéseket fogadott el a családok és a nők védelmére.
Tymoteusz Zych elmondta, hogy Lengyelországban az egyik legalacsonyabb a nők ellen elkövetett erőszakos esetek száma és az ilyen eseteket rendkívül nagy arányban fel is derítik. Hozzátette, hogy
az egyezmény teljesen figyelmen kívül hagyja a bántalmazások valódi okait, mint a drog- és alkoholproblémákat, és egyedül a nemi szerepeket akarja bűnösként beállítani.
Brüsszel mindent megold
Párkányi Eszter arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a dokumentum ütközhet tagállami alkotmányba, ez nem mindig jelent védelmet.
Bulgáriában például alkotmányellenesnek ítélték az egyezményt, mire az Európai Unió szakértői delegációt küldött az országba, hogy „segítsenek” a kelet-európaiaknak, akik nem tudják helyesen értelmezni az egyezményt és így rájöjjenek, hogy az nem alkotmányellenes.
Zych egy lengyel példát is hozott, amikor az Európai Bizottság hat lengyel város támogatási pályázatát utasította el, amiért nemi alapon „diszkriminálnak” és LMBT-mentes zónákat hoznak létre. A szakértő szerint ez egyértelműen ideológiai támadás és egyszerűen hazugság, mert semmi ilyesmi nem történik Lengyelországban. Közölte, hogy emlékeztetni kellene az uniós döntéshozókat, kiváltképp az Európai Bizottság tagjait, hogy az uniós jog kötelezi őket a tagállami jogrendszerek tiszteletben tartására.
Mi köze a migrációhoz?
A magyar kormány több szempontból is elítéli az egyezményt. Varga Judit magyar igazságügyi miniszter már korábban jelezte, hogy a magyar kormány nem támogatja az isztambuli egyezményt amiatt sem, mert ellentétes a migrációs politikájával.
– Tény, hogy elég „tájidegen” terület – fogalmazott Párkányi Eszter. A szakértő elmondta, hogy a dokumentum úgy kapcsolódik a migrációhoz, hogy a menedékkérelmek benyújtásánál is figyelembe akarja vetetni a nemi szempontokat, a gendert. – Így lényegében elképzelhető olyan helyzet, hogy ha valaki megérkezik a határra és kijelenti, hogy ő transznemű és ezért az országában üldöztetés éri, akkor joga van a menedékhez – fogalmazott.
Ez fegyver lehet a többnyire muszlim lakosságú országokból érkező bevándorlók kezében, hiszen az ilyen országokban nem támogatják az LMBT-ideológiát és könnyen tudnak rá hivatkozni.
Az ellenállás




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!