– Addig nincs veszély, amíg a kelet-európai kormányok nem engedik, hogy a káros gondolatokat törvény védje – fogalmazott a V4NA-nak adott interjújában dr. Filip Furman szociológus. A szakértő rámutatott, hogy a gyerekkorban elhintett propaganda összezavarja a fiatal elmét és a bizonytalanság fegyverré válhat a baloldal kezében.
„A baloldal évek óta próbálja saját ideái szerint szocializálni a gyerekeket, de még az ő szavazóik sem nyitottak a nemváltoztató és homoszexuális tartalmakra”, jelentette ki dr. Filip Furman szociológus, az Ordo Iuris jogi kutatóintézet Társadalomtudományi és Bioetikai Központjának igazgatója. A V4NA a gyermekek körében terjedő, sokszor gyermekmesék formájába öntött, azonban felismerhetően baloldali ideológiát terjesztő propagandaeszközökről kérdezte a szakértőt.

Fotó: V4NA
– A hagyományos családokban felnőtt gyerekek többé kevésbé immunisak a radikális baloldali gondolatokra – fogalmaz Furman. Rámutat, hogy sok esetben az olyan mesekönyvek, mint mondjuk a Bátor tündérmesék vagy az Antirasszista baba – melyekben az LMBT-ideológia vagy a rasszizmus témái köré csoportosulnak a történetek – egyébként is inkább a szülőket befolyásolják, akik az olvasott értékeket továbbadják majd gyermekeiknek.
Az ember életében megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos szocializálódást – magyarázza Furman –, ebből elsődleges, ami a közvetlen hozzátartozókhoz köthető és ahol a gyermek az alapértékeket megtanulja. Ebben a stádiumban csak a szülők értékrendje befolyásolja a gyerekeket, ezért Kelet-Európában nem olyan erős a baloldali befolyás, mint nyugaton, mert ebben a térségben még sokkal erősebben jelen van a hagyományos családmodell és felfogás.
A másodlagos szocializálódásnál azonban más a helyzet. Ez a fázis már nem az egyén közvetlen környezetében élők, vagyis nem a családtagok értékrendjén alapszik, hanem a gyerekekkel kapcsolatban lévő más közösségek viselkedésmintáin. „A baloldali propagandisták felismerték, hogy a kialakult értékrenddel bíró embereket nehezebb megváltoztatni, ezért a társadalmat akarják megváltoztatni, vagyis azt a kultúrát, aminek a gyerekek ki vannak téve.” Így jönnek a képbe a gyerekmesék.