A jól megkomponált, rövid, de lényegre törő állandó étlap a helyi s a nemzetközi konyha ízeit kínálja, összesen két előételt, két levest, öt főételt és két desszertet, amit kiegészít néhány fogás, mely hetente változik. 2026 februárjában szerepel rajta többek között kukoricán nevelt csirke sárgarépával, burgonyával, shiso-val, fogas fodros kellel, szalonnával, gyöngykuszkusszal és lóbabbal, szarvas céklával fekete gyökérrel és gesztenyével, flank steak erdei gombával, mángolddal, újburgonyával, valamint csokidesszert gesztenyefagylalttal és kakukkfüves karamellel.
Szép válogatást kínálnak helyi és import borokból, a lokális kézműves sörök sem hiányoznak az italszortimentből. A töményválaszték nem túl széles, viszont rendkívül igényes, legyen szó rumról, whiskyről, ginről, konyakról vagy pálinkáról. Utóbbi műfajban a Szicsek főzdére esett a választásuk.
A kiszolgálás kifogástalan, pincéreink felkészültek, udvariasak, segítőkészek és kommunikatívak voltak.

Vendégváró falatként helyben süt kenyeret kapunk fűszervajjal. Pazar indítás, egyfajta műfajcsúcs. A marhahússal, csontvelős kenyérgombóccal, gyökérzöldségekkel és lestyánnal tálalt húsleves mély ízű, szép színű, a gombóc jó tartású, ízre is meggyőző, az apró kockákra vágott zöldség állaga is optimális. A tökélyre fejlesztett fogás mindazonáltal lényegében csavarmentes.

A gasztronómiai tűzijáték a „zellerkrém alma / mogyoró / füstölt tehénsajt” elnevezésű kompozícióval veszi kezdetét, mely mind tálalásával, mind íz- és állagjátékaival levett a lábunkról.

Látogatásunk idején a heti ajánlat egy három fogásból álló ételsor volt, a hely színvonalához képest kifejezetten kedvező, 30 eurós árért, amit „disznótoros” címszó alatt kínáltak. Először a „sertésterrine / hagyma / torma / briós” névre hallgató kulináris alkotás landolt az asztalunkon.

A csipesszel tálalt előételt megjelenésre, ízre, állagra egyaránt lenyűgözőnek találtuk. Nem maradt el mögötte a „véreshurka / káposzta / burgonya / hagyma / miso / mustár” elnevezésű kompozíció sem. A vérest korong formában tálalták a tányér közepén, erre került a többi elem. „Hagyomány és evolúció” – mondhatjuk kölcsönvéve a magyar gasztroforradalom kulcsfogalmait. Vacsoránkat „burgonyás lepény / dió / almaecet / vaj / narancsolaj” nevű desszert zárta, ami feltette a pontot az I-re.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!